Film

Szél támad

Film

Sokak bánatára a film Mijazaki opus magnumjaként, de egyben búcsújaként is pozicionálja magát. A Szél támad szervesen illeszkedik az alkotó koherens életművébe: megtaláljuk benne a repülést (Porco Rosso), illetve az attól való félelmet és a háborúellenes hangvételt (A vándorló palota) is. Ugyanakkor itt már elhagyja a burjánzó fantáziával behálózott cselekményvilágot. A filmben Jiro Horikoshi repülőmérnök fiktív életrajzát követhetjük, aki a második világháborúban használt japán harci repülők tervezője volt. Egymást váltják a fiatalember fantasztikus elemekkel teli álmai, látomásai és a két háború közti Japán lehangoló, realisztikus képei. Ezek a képsorok élesen elválnak Jiro színes álmaitól, csendes melankólia és nosztalgia hatja át őket: nem az intenzív, jól körülírható nyugati történelmi traumát látjuk - ez inkább diffúz, tompán fájó. Nem nehéz párhuzamot vonni Mijazaki és Horikoshi között: mindketten javíthatatlan álmodozók, világteremtők, akik ugyanakkor komoly technikai tudással és erkölcsi érzékkel rendelkeznek. Mijazaki szokás szerint hangsúlyt fektet a szubjektív képekre, a környezet reális, aprólékos kidolgozására, az atmoszférateremtésre. Zörejekkel, a fény játékaival, a füvet borzoló szél mozgásával éri el, hogy nézőjét beszippantsa a történet - a film auditív dimenzióját a poétikus, gyönyörűen megformált dialógusok és a karakteres zenei főtéma teszik tökéletessé. Mijazaki mostani műve is tiszta költészet, mely nem fél az erkölcsi állásfoglalástól, és képes az animációt végre a laikusok szemében is egy szintre emelni az élő szereplős filmekkel.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."