Film

Szemekbe zárt titkok

  • - kg -
  • 2016. január 3.

Film

Jól­eső érzés kimondani: Ricardo Darín nagy színész. Még úgy is jóleső, hogy ebben a filmben Ricardo Darín nem szerepel. Szerepel ellenben Nicole Kidman, Julia Roberts, Chiwetel Ejiofor, a kisegítő posztokon pedig Alfred Molina, Dean Morris; egyszóval olyan presztízsprodukcióról van szó, melynek büdzséjébe jó nevű brit és amerikai jellemszínészek fizetése is be lett építve. Darín, mint említettük, sehol sem látható, így fizetni sem kellett neki, mégis ő a legjobb befektetése a filmnek, mert, mint Mórickának, mindenről ő jut az eszünkbe. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a film, mely 2015-ben Szemekbe zárt titkok címmel kerül a mozikba, közeli rokonságban áll azzal a filmmel, mely Szemekbe zárt titkok címmel lett 2009-ben bemutatva. Darín barátunk az utóbbiban, az argentin változatban vitte a főszerepet, de nem ő volt az egyetlen fénypontja ennek az Oscart is nyert alkotásnak: az érzelmes-csavaros, Argentína dicstelen félmúltjáról is mesélő thriller a tisztes népszórakoztatás legszebb erényeivel tüntetett. Ehhez képest a daríntalanított és 9/11 Los Angelesébe helyezett újrajátszás inkább egy lustán profi, se íze, se bűze produkció csekély élvezeti értékét kínálja. Az élvezet leginkább Kidman és Roberts szájmozgásában merül ki: két világhírű ajakbiggyesztés feszül itt egymásnak, míg kettejük közt szegény Ejiofor olyan, mint a közmondásos lúzer, akinek későn szóltak, hogy a házibuli mégsem jelmezes lesz. A jó tanuló brit színészi eszközökkel igyekszik megoldani hálátlan szerepét, de semmi esélye a két ne­héz­súlyú ajakbiggyesztő között.

A Big Bang bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.