Visszhang extra

Szemrevaló filmfesztivál 2022

  • Narancs
  • 2022. október 5.

Film

Négy kis filmkritika: ajánló a tizenegyedik Szemrevaló/Sehenswert fesztivál filmjeiből

Nico Az iráni származású Nico (Sara Fazilat) úgy él, mint bármelyik fiatal német lány: dolgozik (nővérként időseket gondoz), bulizik a barátaival, öntudatosan és nyitottan tekint a világra. Megszokott élete azonban felborul, amikor rasszista támadás éri; egy csapat fiatal ájultra veri egy aluljáróban. Miután felépül, elhatározza, hogy nem fog félelemben élni; karate­órákat vesz egy volt bajnoktól. Az edzéseken levezeti dühét, ám ő maga sem veszi észre, hogy megváltozik az emberekhez való viszonya. Megkeményedik, és ez talán elzárja őt a gondozottaitól, a barátaitól és a szerelemtől is.

A dokumentarista stílusú Nico megtévesztően egyszerű: a napi rutin ismétlődéseire épít (a lány dolgozik, barátnőjével lóg, edzésekre jár), amit a támadás traumája tör csak meg. A főszerepet is játszó Fazilat ravaszul puritán forgatókönyvében szinte észrevétlenül sejlenek fel a trauma előtti és utáni időszak apró változásai, ahogyan Nico depressziós lesz, elszigeteli magát a környezetétől, és megszállottan az edzésbe veti magát. Ezt rajta kívül mindenki észreveszi: a gondjaira bízott idősek, rámenős barátnője, edzője és félénk macedón udvarlója mind a maguk módján igyekeznek segíteni rajta. Ám a kiutat magának Nicónak kell meglelnie. A film végkifejlete nem ad csodás, idilli feloldást, csak annyit ígér, hogy a trauma feldolgozásának módja nem az aszkézis és a teljes elszigetelődés, hanem az emberi kapcsolatok más szempontú újjáépítése. Fazilat remekel a szerepben, egyszerre mutatja meg a fiatal nőben rejlő bájt és keménységet, miközben elhiteti a nézővel, hogy csak létezik a kamera előtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.