Visszhang: film

Esemény

  • 2022. október 5.

Visszhang

Az ígéretes tehetségű fiatal lánynak minden esélye megvan rá, hogy bekerüljön az egyetemre.

Erre ösztönzi (évfolyamtársai által irigyelt) képességeire felfigyelő tanára, ebben reménykednek a lány továbbtanulásában a prolisorsból való kitörés lehetőségét látó szülei, s erre vágyik maga a lány is, aki közelebb érzi magához Sartre-t és Aragont, mint az eszüket a (még csak vágyott) pasizáson jártató kortársait. Csak éppen állapotos lesz már szüzessége elvesztésekor a szexualitás kérdéseiben a költészetnél jóval kevésbé tájékozott diák, és – mivel az ötvenes évek végének Franciaországában járunk – nincs törvényes mód a nem kívánt terhesség börtönnel büntetni rendelt megszakítására. Csak a doktorok szánakozó vagy megvető tekintete, a házilagos próbálkozás, kérdéses tisztaságú kötőtűvel, a szenvtelen angyalcsináló életveszélyes kotorászása a méhben, kotorászásai a konyhaasztalon széttárt lábak között (kétszer is, mert az első turkálás nem hoz eredményt) valami pumpával. És a fájdalom, a fájdalom, a testi-lelki fájdalom. A magány. A beijedt apajelölt – mi sem természetesebb, hiszen ő férfi, neki lehetnek céljai, ha kedvező a társadalmi helyzete – menekül a felelősség elől. A lélektelen robotba belefáradt szülők elől titkolni kell, a tanár még felelősségre is vonja kedvenc tanítványát a tanulmányok iránti érdeklődést felváltó depressziót látva, a közelebbi osztálytársak pedig előbb-utóbb rájönnek, hogy mi a helyzet: a jó barát fiú tesz is mindjárt egy ajánlatot összefekvésre, gondolván, hogy a lány „olyan”, s neki már „amúgy is mindegy”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."