rés a présen: Mesélj a Riksaláz című, bicajos-bevándorlós filmedről!
Somogyvári Gergő: Amikor két éve egy dokumentumfilm-fesztiválon Amszterdamban jártam, egy nemrég emigrált barátomnál szálltam meg. Szerelemből költözött ki, nem beszélte a nyelvet, ezért újságíró létére beállt riksataxisnak. Rajta keresztül ismertem meg a közeget, kiderült, hogy az Amszterdamban dolgozó száz riksás közel fele magyar. Rögtön érdekelni kezdett ez a nagyon vegyes csapat, ki, miért, hogyan került ide. Rávettem egy video-újságíró barátomat, Horváth Balázst, hogy a nyári főszezonban térjünk vissza kamerával és mikrofonnal, tárjuk fel ennek a spontán kialakult magyar közösségnek a világát.
rap: Hogyan lettél dokumentumfilmes?
SG: A Filmművészeti Egyetemre jártam operatőr szakra. Enyedi Ildikó kurzusán forgattam egy közeli barátomról rövid portrét, azóta beszippantott a kreatív dokumentumfilmezés, nagyon izgalmas, pozitív mozgást érzek a műfajban, mind az alkotók, mind a közönség oldalán. A Durst György vezette, nemrég megszüntetett Duna Műhely segítségével készítettem dokumentumfilmeket többek közt az adriai világítótorony-őrökről (Lanterna - Ahol a magány se jár), és szuper 8-as kamerával Portugáliában (Csempelevél), közben rendszeresen közreműködöm mások filmjeiben is operatőrként.
rap: A Riksaláz lesz a Critical Mass nyitófilmje április 22-én a Toldi moziban. Milyen programok lesznek még?
SG: Mint nonstop városi biciklista rendszeresen részt veszek a CM-en, most a filmmel is a holland nagykövetség támogatásával, amely az egész eseménynek is a védnöke. A vetítés után fellép a bringásvilághoz több szálon kötődő Puszi zenekar, és a film zenei gerincét szolgáltató győri Pozwakovski ad vetítőgépekkel megbolondított koncertet.
rap: Milyennek látod a hazai bicajosmozgalmat?
SG: A biciklis-érdekképviselet szerintem a legtökösebb civil mozgalom az országban, alulról jön, mégis profi, a különböző kerékpáros-szervezetek nem fúrják, inkább segítik egymást. Jó lenne, ha más fontos ügyekben is ilyen összeszedett civil erő működne. Személy szerint hiányzik, hogy a Margit híd Pest felé tartó oldaláról lespórolták a kerékpársávot, és bosszant, hogy hatalmas pénzekből milyen tessék-lássék biciklisutak készülnek.Remény van: Amszterdam sem volt mindig kerékpárosváros, ott is egy évtizedekig tartó, jól megtervezett és hatékonyan kivitelezett folyamat eredménye a kerékpáros-közlekedés. Mondjuk a hollandok alapvetően puritán népség, nem fűtik agyon a lakást, kerülik a fűszeres ételeket, és ha a kocsi drága, inkább biciklivel járnak, mert akkor fitneszklubra és gyógyszerekre sem kell annyit költeni.
rap: Mikor és hol látható még a film?
SG: A film a budapesti premier után a Mediawave-en megy majd. Aztán próbálunk vele bejutni nemzetközi fesztiválokra, és persze Hollandiában is szeretnénk minél több helyen bemutatni. Ott nagyon fejlett dokumentumfilmes kultúra van, remélem, hogy érdekli őket ez az orruk előtt kialakult, számukra mégis láthatatlan magyar riksás közeg. Aztán még rengeteg filmtervem van, pénz, energia és idő függvénye, szeretnék nyitni a játékfilm felé, és egy korábbi dokumentumfilmtervemet színészekkel megvalósítani.