Interjú

„Szergej, megírtad?”

Andrej Koncsalovszkij filmrendező

Film

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Az orosz rendezővel Zoomon beszélgettünk Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról.

Magyar Narancs: A maga idejében a hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy eltussolja a mészárlást. Mikor hallott róla először?

Andrej Koncsalovszkij: Amikor először hallottam az esetről, egyik fülemen be, a másikon ki. Amikor a kilencvenes években előkerültek a dokumentumok, és elkezdtünk nyíltan beszélni róla, már nagyon is odafigyeltem.

MN: A filmjéből az derül ki, hogy a hadsereg vezetői nem akartak a sztrájkoló munkások közé lövetni, ezért a KGB mesterlövészeket rendelt a helyszínre. Meglepte ez?

AK: Talán cinikusan hangzik, de nekem kifejezetten kapóra jött, hiszen engem, mint forgatókönyvírót elsősorban a drámai bonyodalom érdekel. A párt Központi Bizottsága elrendelte, hogy lássák el lőszerrel a katonákat, de a parancsnokok ezt nem akarták. Jó okuk volt erre, mert a terv az volt, hogy a KGB emberei lőnek, de majd a katonákra fogják. Én azonban nem holmi felületes politikai állásfoglalást, hanem filmet csináltam. Semmi sem fekete-fehér, a barátaim között voltak például jó néhányan, akik a KGB-nek dolgoztak. Jó haverjaim voltak, benne voltak minden marhaságban. Együtt ittunk, együtt csajoztunk. És közben KGB-sek voltak. A filmben megjelenő KGB-s tulajdonképpen szintén egy rendes fickó. De hogy valójában miről is szól egy-egy filmem, arra én is csak azután jövök rá, hogy már leforgattam. Annyi minden közbejöhet. Fiatal filmrendezőkön látom, hogy utólag úgy tesznek, mintha pontosan tudták volna, miféle filmet is csinálnak. Némi tapasztalattal a háta mögött az ember már tudja, hogy sosem egészen azt a filmet készíti el, amit eltervezett. Még Bergmant is meglepte mindig a kész filmje, pedig ő volt a legnagyobb. Fellini a turistákat is lenyűgözte a forgatáson, előttük is eljátszotta a maestrót, de egyenesen rettegett attól, hogy milyen filmmel kell szembenéznie a vágószobában. Nekem ennél is többet kell várnom, hogy megtudjam, miféle filmet készítettem. A novocserkasszki mészárlás csak egy a sok-sok tragédia közül. Én a kommunista állam félelemmel átitatott, de mégiscsak élhető mindennapjairól akartam filmet készíteni, egy antik tragédiával és egy fanatikus sztálinistával a középpontban. Őt a feleségem alakítja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”