Interjú

„Szergej, megírtad?”

Andrej Koncsalovszkij filmrendező

Film

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Az orosz rendezővel Zoomon beszélgettünk Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról.

Magyar Narancs: A maga idejében a hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy eltussolja a mészárlást. Mikor hallott róla először?

Andrej Koncsalovszkij: Amikor először hallottam az esetről, egyik fülemen be, a másikon ki. Amikor a kilencvenes években előkerültek a dokumentumok, és elkezdtünk nyíltan beszélni róla, már nagyon is odafigyeltem.

MN: A filmjéből az derül ki, hogy a hadsereg vezetői nem akartak a sztrájkoló munkások közé lövetni, ezért a KGB mesterlövészeket rendelt a helyszínre. Meglepte ez?

AK: Talán cinikusan hangzik, de nekem kifejezetten kapóra jött, hiszen engem, mint forgatókönyvírót elsősorban a drámai bonyodalom érdekel. A párt Központi Bizottsága elrendelte, hogy lássák el lőszerrel a katonákat, de a parancsnokok ezt nem akarták. Jó okuk volt erre, mert a terv az volt, hogy a KGB emberei lőnek, de majd a katonákra fogják. Én azonban nem holmi felületes politikai állásfoglalást, hanem filmet csináltam. Semmi sem fekete-fehér, a barátaim között voltak például jó néhányan, akik a KGB-nek dolgoztak. Jó haverjaim voltak, benne voltak minden marhaságban. Együtt ittunk, együtt csajoztunk. És közben KGB-sek voltak. A filmben megjelenő KGB-s tulajdonképpen szintén egy rendes fickó. De hogy valójában miről is szól egy-egy filmem, arra én is csak azután jövök rá, hogy már leforgattam. Annyi minden közbejöhet. Fiatal filmrendezőkön látom, hogy utólag úgy tesznek, mintha pontosan tudták volna, miféle filmet is csinálnak. Némi tapasztalattal a háta mögött az ember már tudja, hogy sosem egészen azt a filmet készíti el, amit eltervezett. Még Bergmant is meglepte mindig a kész filmje, pedig ő volt a legnagyobb. Fellini a turistákat is lenyűgözte a forgatáson, előttük is eljátszotta a maestrót, de egyenesen rettegett attól, hogy milyen filmmel kell szembenéznie a vágószobában. Nekem ennél is többet kell várnom, hogy megtudjam, miféle filmet készítettem. A novocserkasszki mészárlás csak egy a sok-sok tragédia közül. Én a kommunista állam félelemmel átitatott, de mégiscsak élhető mindennapjairól akartam filmet készíteni, egy antik tragédiával és egy fanatikus sztálinistával a középpontban. Őt a feleségem alakítja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.