Film

Szólíts a neveden!

  • 2018. március 8.

Film

André Aciman világsikerű szerelmes regényének filmváltozata nem vacakol holmi felvezetéssel, mindjárt a főcímben sorjáznak a nemes vonású, hibátlan testű ókori ifjak. Szobrai. Kontextus gyanánt. Persze, a papa művészettörténész, a dús és mindig napfényes olasz tájnak az ő nagy titkait kutatja, miközben fény­űző villájában négy nyelven folyik az élénk szellemi élet, a románcban pedig, amely 17 éves fia s vendégük, a végzős művészettörténész hallgató között szövődik, van valódi intimitás, valódi érzelmi megpróbáltatás, valódi átszellemültség.

A fiú a kezdeményező, ő az, aki ébredező szexualitásához a jóképű (bár, jegyezzük meg, kissé ellenszenves) fiatal férfiban találja meg az érzelmi kapcsolódást – rámenős barátnője helyett. Ő az, aki átéli a testi-lelki társsal megtalált egyesülés hiteles katarzisát, s ő az, aki szembesülni kénytelen a veszteséggel (barátja kisvártatva megnősül, neki csak kaland volt az, ami a fiúnak egész lényét megrázó tapasztalat).

Végül a fia vonzalmaival nemcsak tisztában lévő, de a több mint barátságban kifejezésre jutott érzelmi teljességet kifejezetten irigylő papa kulturáltan összefoglalja a néző számára is a történteket. A szomorú, ám tanulságos történetből a nap égette olasz villákban érzelmi viharoktól tépett csúcsértelmiségiek darvadozásának illusztratív bemutatására szakosodott Luca Guadagnino rendező kerekített vontatott, szépelgő giccset.

Forgalmazza az InterCom

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.