Film

Manifesztum

Film

Az idea halhatatlan és mindenkié. A kiáltvány paradox módon egy időhöz és helyzethez kötött szövegtípus, melyet a film rendezője, Julian Rosefeldt elszakít saját kontextusától és szerzőjétől, hogy megalkossa a „kiáltványok kiáltványát”.

Cate Blanchett tizenhárom szerepben hangjával, testével és arcával lehel életet a szövegekbe, melyek a társadalmi pozíciójukban, nemükben és világnézeteikben eltérő karaktereken (punk, hajléktalan, gyári munkás, tanárnő, tudós) átfolyva demonstrálják, hogy a manifesztum nem a műértőké, hanem a népé. Blanchett hol parazita, aki színészként eszközül használja a szöveget, hol alázatos médium, aki csak a gondolat közvetítője. Szájából a szövegek hol imaként, hol gyászbeszédként, hol leckeként hangzanak jelentésüket elveszítve és más formában visszanyerve. A hangnemeknek és a helyzeteknek ez a különös keveredése, az irónia és a komolyság összemosása posztmodern gesztussal minden kiáltványt azonos szintre hoz, de a következő pillanatban visszaadja értéküket azzal, hogy egyszerre mutatja őket puszta szövegszerűségükben és műalkotásként. Rosefeldt és Blanchett együtt mutatják meg, hogy nemcsak a kiáltvány ihletésére született műalkotások, hanem maguk a kiáltványok is művészi értékkel bírnak, és a kimondott szó (talán van olyan manifesztum, melyet még soha nem szavaltak el) szinte szertartásos jelleget ad ezeknek a halottnak/történelmi dokumentumnak hitt szövegeknek.

A néző nem is tudja igazán, mi ennek a zavarba ejtő vizuális anyagnak a megfelelő helye: a mozi vagy a múzeum?

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.