Brad Pitt Graham Greene-t olvas, a Brighton Rockot – nemrég jelent csak meg (nem Pitt, a Brighton Rock), London ugyanis Hitler bombázóitól hangos, de a háborús hősnek, aki nemrég még Casablancában vett részt hajmeresztő akcióban, jut ideje olvasásra is. Kár, hogy Greene is, mint minden más Robert Zemeckis filmjében, csak egy jól nevelt utalás; ja, tényleg, a jó öreg Graham maga is a brit hírszerzés kötelékében tett-vett! Ha valaki, ő bizonyára jól ismerte azt a titkos folyosóról nyíló titkos szobát, ahová filmünk hősét (még mindig Pitt) berendelik, és angolos homlokráncolás közepette közlik vele, hogy gyermekének anyja, a szép francia ellenálló, a casablancai akció másik résztvevője, a nő, akinek a kezében épp oly jól áll a gépfegyver mint a cucli (Marion Cotillard), alighanem német kém, s mint ilyen, lehet, hogy hétfőn likvidálni kéne. Vagy ha nem az, akkor nem kell hétfőn likvidálni. Well, well, a hétfők nehéz napok. Mire idáig jutunk, némi jó pontot már összekapartak a készítők: a casablancai akció feszült, Cotillard-on jól áll a selyemkombiné, és kis segítséggel Pittről is el lehet képzelni, hogy olvas. Ám mielőtt még bősz casablancázásba fognánk, vegyük számításba, hogy Kertész Mihály szellemét úgy félidőtájt egy Rejtő nevű másik magyar üti kupán teljes erőből. Ettől kezdve – kinek kémkedik az asszony, és ha igen, miért nem? – Fülig Jimmy szellemisége ül tort a történteken. Az azért megnyugtató és erős érv az élet kiszámíthatósága mellett, hogy az egyenruhában, erdőszélen megejtett szeretkezés sosem megy ki a divatból.
Forgalmazza a UIP–Duna Film
