Tad Jones csudálatos kalandjai

Enrique Gato első egész estés animációját (saját rövidfilmjét bővítette ki) nézve hazánk romantikaiparosa, Sas Tamás és az ő legutóbbi műve, az S.O.S Love derenghet fel: egy európai direktor a becsvágytól fűtve hihetetlen erőbedobással elkészít egy B kategóriás hollywoodi filmet. A képlet fájdalmas eredményt szül, melynek skizoid voltát találóan jelzi az eltökélt alkotói bizalom a hátborzongatóan sablonos cselekményben, a filléres poénokban és a 3D-ben mint a multiplexközönség ópiumában.

Hősünk az ezredelő - továbbra is - mozivásznon tobzódó archetípusa, a lúzer kisember, ezúttal egy régészeti ambíciókkal megáldott szájmenéses kőműves képében. A minden kólásüveget műkincsnek vélő Tadra rámosolyog a szerencse, amikor mentora helyett ő utazhat Paititi nevezetes elveszett városába, bizonyos kőtáblák összeillesztése végett. Csakhogy, csakhogy nem, a kincsekre gonoszék is utaznak, ráadásul a helyi inkaszakértővel megerősítve maroknyi csapatukat.

A néző idegeit cirka húsz perc után hazavágó Tad az elrabolt egy szem, szépséges lányával (még egy meglepő elem) nekivág a mentésnek. A milliméterre belőhető történetmeneten túl az amúgy is hamar bepunnyadó nézőt tovább lankasztja, hogy Indiana Jones és Tintin e hervadt fúzióját Gato humorosnak szánt mellékalakokkal lazítja. Hogy a külcsín közben a Disney legrosz-szabb pillanatait idézi, az smafu. Az igazán kiábrándító ugyanis az, hogy még mindig oda mer állni valaki az áhított gyerekközönsége elé annyival, hogy "a pénz nem boldogít, a szeretet igen"?

Forgalmazza a PARLUX Entertainment