Film

Tad Jones csudálatos kalandjai

  • Békés Bálint
  • 2013. június 9.

Film

Enrique Gato első egész estés animációját (saját rövidfilmjét bővítette ki) nézve hazánk romantikaiparosa, Sas Tamás és az ő legutóbbi műve, az S.O.S Love derenghet fel: egy európai direktor a becsvágytól fűtve hihetetlen erőbedobással elkészít egy B kategóriás hollywoodi filmet. A képlet fájdalmas eredményt szül, melynek skizoid voltát találóan jelzi az eltökélt alkotói bizalom a hátborzongatóan sablonos cselekményben, a filléres poénokban és a 3D-ben mint a multiplexközönség ópiumában.

Hősünk az ezredelő - továbbra is - mozivásznon tobzódó archetípusa, a lúzer kisember, ezúttal egy régészeti ambíciókkal megáldott szájmenéses kőműves képében. A minden kólásüveget műkincsnek vélő Tadra rámosolyog a szerencse, amikor mentora helyett ő utazhat Paititi nevezetes elveszett városába, bizonyos kőtáblák összeillesztése végett. Csakhogy, csakhogy nem, a kincsekre gonoszék is utaznak, ráadásul a helyi inkaszakértővel megerősítve maroknyi csapatukat.

false

A néző idegeit cirka húsz perc után hazavágó Tad az elrabolt egy szem, szépséges lányával (még egy meglepő elem) nekivág a mentésnek. A milliméterre belőhető történetmeneten túl az amúgy is hamar bepunnyadó nézőt tovább lankasztja, hogy Indiana Jones és Tintin e hervadt fúzióját Gato humorosnak szánt mellékalakokkal lazítja. Hogy a külcsín közben a Disney legrosz-szabb pillanatait idézi, az smafu. Az igazán kiábrándító ugyanis az, hogy még mindig oda mer állni valaki az áhított gyerekközönsége elé annyival, hogy "a pénz nem boldogít, a szeretet igen"?

Forgalmazza a PARLUX Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.