Film

Kevés kínosabb dolog van annál, amikor egy igazodási kényszerrel sújtott rendező romló hallásával már nem észleli jól, hogy mit sutyorog a korszellem, és ennek következtében épp az imént kifutott divathoz sikerül csak idomulnia. Az immár évek óta masszív lejtmenetben haladó Guy Ritchie ebben a méltatlan sávban zötyög, amikor a bogaras angol detektív első ezredforduló utáni mozis fellépését szégyenszemre egy újabb Harry Potter-filmként vezényli le.

A színházban, főleg Kaposvárott és túlnyomórészt klasszikusokkal indult a pályája. Aztán a Krétakörrel átnyergelt az alternatívra, és ott is maradt. Dolgozott Greenawayjel a Tulse Luper bőröndjei: A moab történet Magyarországon forgó részeiben, de nevéhez fűződik egy sereg film is, a Portugál, a Nexxt, Az alkimista és a szűz, a Pánik, a Delta vagy a héten moziba kerülő Nibelung-lakópark látványterve is.

Idén lesz hetvenéves. A Brazil, a 12 majom, A Halászkirály legendája, a Gyalog-galopp, a Münchausen (sic!) báró kalandjai, a Félelem és reszketés Las Vegasban vagy éppenséggel az Időbanditák rendezőjének új filmje, a Doctor Parnassus és a képzelet birodalma megjelenésünk napján indul a magyar mozikban. A San Sebastián-i Filmfesztiválon beszéltünk vele.

Azt sem tudják, mit tesznek öt perc múlva, társulatként mégis immár tízéves múltra tekintenek vissza. Földessy Margit személyiség- és kreativitásfejlesztő drámastúdiójában találkoztak több mint tizenöt éve - Momentán Társulat néven 2000-ben léptek fel először. RögvEstjeik improvizációs előadások, amelyeket rendszeresen telt ház előtt játszanak saját, Momentown nevű játszóhelyükön. A jelenlegi színházi struktúrában nehezen elhelyezhető tízfős csapat működéséről két alapító taggal beszélgettünk.

Gondolta a fene: a földdarabon, ahol 1969-ben Woodstock néven zenés nemzedéki összekapaszkodásra gyűlt össze a világ (de legfőképpen Amerika) ifjúsága, korábban is volt nyoma életnek. Egyszerű, dolgos népek lakták, Hollywood felől nézve csupa marslakó; tejtermelők és motelipari szakmunkások, zsidók és nem zsidók, térd alatt végződő harisnyát viselő matrónák és békésen legelésző tehenek, plusz egy idegenforgalmi mókamester, aki a pamplonai bikafuttatás meghonosításával szerette volna fellendíteni a zsidó Alpoknak becézett catskillsi régió kulturális életét. A helybéliek máig is élnek, ha meg nem haltak, három napon át azonban egy világraszóló esemény elő- vagy hátramozdítóiként vették ki részüket a történelemcsinálásból.

Lapunk valamikori képszerkesztője ma generációja egyik legkeresettebb operatőre. A héten kerül mozikba legújabb munkája, Vranik Roland második nagyjátékfilmje, az Adás.

A Fox filmstúdió vezetője, akit 2007-ben Hollywood legbefolyásosabb emberének kiáltott ki éves hatalmi ranglistáján a Premiere magazin, a Thesszaloniki Filmfesztiválon mesélt cége legnagyobb dobásáról, minden idők legdrágább filmjéről: James Cameron Avatarja január elejéig 726 millió dollárt kasszírozott a világ mozijaiban.

Leporello, Sarastro, Kékszakállú, Gremin herceg, Marke király, Fiesco: világhírű basszistánk egyazon intenzitással tolmácsolja Mozart, Bartók, Csajkovszkij, Wagner vagy Verdi zenéjét. Legutóbb a Vígszínház színpadán öltötte magára Sarastro jelmezét, 2010 áprilisában pedig a Parsifal Gurnemanzaként vendégszerepel a Magyar Állami Operaházban.

Régen várt találkozás valósult meg múlt vasárnap a Petőfi Csarnokban: az 1995-ben Versailles-ban alakult duó végre Budapesten is bemutatkozott élőben, egy főként az idén megjelent Love 2 című lemezre építő programmal. Jean-Beno”t Dunckel és Nicolas Godin a kilencvenes évek második felében és a nullás évtized elején az európai popliga élén menetelt, s bár ma már nem megkerülhetetlenek, azért még mindig van bennük annyi szufla, hogy a masszív slágerekkel nagyobb tömegeket mozgassanak meg. A kissé bágyadtan induló másfél órás koncerten nem hiányoztak a zenekar legismertebb alapvetései (Playground Love, Sexy Boy, Kelly Watch The Stars, How Does It Make You Feel?), így a végén afféle szolid katarzissal távozhattunk. Az Air billentyűs-énekes zeneszerzőjével a koncert előtt beszélgettünk.

Alternatív zenekarokban énekelt a kilencvenes években, a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Kaposvárra szerződött, majd főképp filmezett. Az Érzékek iskolája című film megalapozta az ismertségét, a Dallas Pashamende meghozta a szakmai elismerést, aztán Rolf Schübel német rendező ösztönzésére Berlinbe ment. Azóta ott él, de néha Magyarországon is dolgozik. A közelmúltban épp itthon járt pár napra egy filmszinkron miatt, akkor beszélgettünk vele.

Az új francia színészgeneráció egyik izgalmas és öntörvényű egyénisége, az Utolsó napjaim, A nyár meséje, A szerető, a Speed Racer, a Válás francia módra 36 éves sztárja karácsony napjától a Karácsonyi történet című filmben látható a hazai mozikban. Cannes-ban beszéltünk vele.

Egy outsider az ígéret földjén... Az idei Berlinalén a Varga Katalin című filmballada volt a versenyprogram "egyetlen magyar" résztvevője. A brit-román-magyar koprodukcióban készült alkotás Székelyföldön forgott, magyar operatőrrel (Győri Márk), és az utómunkák is itthon zajlottak (R. D. I. Sound Design) magyar vágóval (Fekete Mátyás). A rendező családi örökségét ölte élete filmálmába, amit hangmérnöki teljesítményéért akkor Ezüst Medvével jutalmaztak. Szombaton viszont Bochumból hozta el az Európai Filmakadémia első filmes rendezőknek járó Európai Felfedezés-díját.

Amikor rájuk nyitunk, András és Lilla épp páros életük berendezésén munkálkodik nagyban. A lakás új, s bizonyára közös szerzemény (noha a tulajdoni lap állásáról biztosat nem tudunk meg), a kapcsolat viszont régi, kipróbált harctéri technikákkal (védekezés, támadás, elterelés) és konkrét lakberendezési elképzelésekkel. Mindkét fél mást akar. Ha nem az összejövés gyötrelmeivel, akkor innen, az együttlevés (maradás) buktatóival indít minden tisztességes romantikus vígjáték, Orosz Dénesnek pedig papírja is van arról, hogy bemutatkozó nagyjátékfilmje romantikus és komédia.

Gottlandról, a Prága környéki Karel Gott-múzeumról kapta a címét Mariusz Szczygiel eredetileg 2006-ban, nálunk néhány hete megjelent könyve, melyben a lengyel újságíró a huszadik század cseh történelmének kisebb-nagyobb csontvázait fogja vallatóra sajátos humorú, múltfeltáró tudósításokban. A Karel Gottot személyesen is ismerő, hazájában talkshow-házigazdaként is jegyzett szerzővel budapesti könyvbemutatója alkalmával beszélgettünk.