Film - Nem inge - Orosz Dénes: Poligamy

  • - köves -
  • 2009. december 10.

Film

Amikor rájuk nyitunk, András és Lilla épp páros életük berendezésén munkálkodik nagyban. A lakás új, s bizonyára közös szerzemény (noha a tulajdoni lap állásáról biztosat nem tudunk meg), a kapcsolat viszont régi, kipróbált harctéri technikákkal (védekezés, támadás, elterelés) és konkrét lakberendezési elképzelésekkel. Mindkét fél mást akar. Ha nem az összejövés gyötrelmeivel, akkor innen, az együttlevés (maradás) buktatóival indít minden tisztességes romantikus vígjáték, Orosz Dénesnek pedig papírja is van arról, hogy bemutatkozó nagyjátékfilmje romantikus és komédia.

A hirdetések egyenesen az év romantikus vígjátékának titulálják művét, s ha ezt magyar viszonylatban értik, akkor nem is kekeckedünk tovább, de azért megjegyzendő, hogy egy olyan mezőnyről van szó, melyben a Príma Primavérát is indulónak tekinthetjük. Ám a Poligamy alkotói igazából nem is ezen a pályán szeretnének dicsőséget szerezni; jól látható a vonal, ahonnan a műfajszelídítésnek nekirugaszkodnak, s itt Goda Krisztina munkássága, meg jelen film producerének (Herendi Gábor) "valamiamerikás" múltja rajzolódik ki. Ami a nemzetközi iskolákra jellemző műgondot, a nemes anyagok tiszteletét illeti, bizonyítékra nem is kell sokáig várni; ez látszik visszaköszönni András diszkréten kockás váltásingeiben és szemrevaló ágyastársaiban. Finom csíkozású férfiingben és jó bőrökben párját ritkítóan erős a film: ahány jó ing, annyi jó nő - utóbbiak nagy számát mindenképpen indokolja, hogy hősünk a babaszoba felemlegetése hallatán egy gyors lefolyású "Nyolc és fél" tünetegyüttest produkál; végigvonulnak a színen (és az ágyában) élete meg nem volt női, s mind egy szálig az ő Lillájának mondja magát. Ha dicsértük Pater Sparrow nemrég bemutatott első filmjének alternatív jövőképét, nem maradhat szó nélkül a Poligamy jelenvíziója sem; e stylistok uralta világ minden zugát épp az előtt vikszelték fényesre, hogy a kamerák kiértek volna a címre. Néhány helyszínről még így is lerí, hogy a mai Budapestről való: ahogy a Pesten forgatott Underworldben is feltűnik a város, úgy a szintén nálunk készült Poligamyban is felismerhető egy-két hamisítatlan belpesti helyszín, farkasemberek helyett ezúttal a kapuzárási pánikot alakító Csányi Sándor háttereként. Bár Brooklyn továbbra sem tágul, a Nyugat és a Nyugati tér láthatóan kezd összeérni, s ha mindez nem is sorolható a romantikus vígjátékok legfőbb erényei közé, a hazai közönségfilm szebb jövőjéért folytatott harcban megint csak beljebb vagyunk egy kis lépéssel.

A Skyfilm bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.