Tiszteletbeli Oscar-díjat kapott Alejandro González Iñárritu

  • narancs.hu
  • 2017. október 29.

Film

A mexikói rendező bevándorlókról forgatott.

Iñárritu Hús és homok című alkotásáért kapta ezt a díjat, ami közép-amerikai és mexikói bevándorlók sorsát mutatja be – írja az MTI. A nagyjából hatperces virtuális valóságfilm alatt a nézők virtuális valóságheadsetet viselnek. Egyedül, mezítláb haladnak a homokban, miközben virtuális bevándorlók csatlakoznak hozzájuk, akik a gazdag Amerikába szeretnének bejutni, elkerülve a járőröző határőröket. A rendező ezzel a technikai megoldással azt akarta elérni, hogy a néző közvetlenül tapasztalja meg, hogy milyen bevándorlóként gyalogolni.

A rendezővel készített interjúnkat itt olvashatja.

Tarrnak nem szabadna visszavonulnia – Alejandro González Iñárritu

A világhírű mexikói filmrendezőt a Cartagenai Filmfesztiválon csíptük el, hogy Tarr Béláról, a Breaking Bad műmexikóiról és Michael Keaton batmanes múltjáról is beszélgessünk. magyarnarancs.hu: „Kísérletnek sem lenne utolsó, ha kijelölnénk egy napot, amikor a világon mindenhol minden mozi Tarr Béla-filmeket adna. Csak és kizárólag Tarr Béla-filmeket.

John Baliey, az Amerikai Filmakadémia elnöke úgy fogalmazott az alkotással kapcsolatban, hogy az új ajtókat nyitott meg a filmes érzékelésben. „Mélyen érzelmes és fizikailag magával ragadó mű, amely bevezet a kora hajnalban a sivatagon át Amerikába tartó bevándorlók világába” – idézi szavait az MTI.

Iñárritu egyébként 2016-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscart A visszatérő című filmjéért, 2015-ben pedig a Birdman című filmje nyerte el a legjobb film Oscarját.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.