Tiszteletbeli Oscar-díjat kapott Alejandro González Iñárritu

  • narancs.hu
  • 2017. október 29.

Film

A mexikói rendező bevándorlókról forgatott.

Iñárritu Hús és homok című alkotásáért kapta ezt a díjat, ami közép-amerikai és mexikói bevándorlók sorsát mutatja be – írja az MTI. A nagyjából hatperces virtuális valóságfilm alatt a nézők virtuális valóságheadsetet viselnek. Egyedül, mezítláb haladnak a homokban, miközben virtuális bevándorlók csatlakoznak hozzájuk, akik a gazdag Amerikába szeretnének bejutni, elkerülve a járőröző határőröket. A rendező ezzel a technikai megoldással azt akarta elérni, hogy a néző közvetlenül tapasztalja meg, hogy milyen bevándorlóként gyalogolni.

A rendezővel készített interjúnkat itt olvashatja.

Tarrnak nem szabadna visszavonulnia – Alejandro González Iñárritu

A világhírű mexikói filmrendezőt a Cartagenai Filmfesztiválon csíptük el, hogy Tarr Béláról, a Breaking Bad műmexikóiról és Michael Keaton batmanes múltjáról is beszélgessünk. magyarnarancs.hu: „Kísérletnek sem lenne utolsó, ha kijelölnénk egy napot, amikor a világon mindenhol minden mozi Tarr Béla-filmeket adna. Csak és kizárólag Tarr Béla-filmeket.

John Baliey, az Amerikai Filmakadémia elnöke úgy fogalmazott az alkotással kapcsolatban, hogy az új ajtókat nyitott meg a filmes érzékelésben. „Mélyen érzelmes és fizikailag magával ragadó mű, amely bevezet a kora hajnalban a sivatagon át Amerikába tartó bevándorlók világába” – idézi szavait az MTI.

Iñárritu egyébként 2016-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscart A visszatérő című filmjéért, 2015-ben pedig a Birdman című filmje nyerte el a legjobb film Oscarját.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.