Európai Filmdíjak: Enyedi Ildikó filmje négy kategóriában is jelölést kapott

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. november 4.

Film

Utoljára 2011-ben volt versenyben magyar játékfilm az Európai Filmakadémia díjaiért.

Kihirdették az Európai Filmdíjak idei jelöltjeit a sevillai filmfesztiválon szombaton, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje négy kategóriában esélyes. Az alkotás versenyben lesz a legjobb filmek között, Enyedi Ildikót a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvírónak járó díjra is jelölték, Borbély Alexandra pedig a legjobb női főszereplő kategóriában esélyes az Európai Filmdíjra.

"Mint ezzel a filmmel már annyiszor, ennek a csodálatos jelölészuhatag-hírnek a hallatán most is az első és legerősebb érzésem a hála minden egyes munkatársamnak, akikkel együtt készítettük el ezt a filmet" – nyilatkozta az MTI-nek Enyedi Ildikó. Hozzátette, hogy nem volt olyan poszt a legkisebbtől a legnagyobbig, ahol ne olyan ember állt volna, aki ne értette, érezte volna át teljes egészében, "mi is az a felszínen egyszerű, a mélyén kényes és összetett feladat, amire közösen szövetkeztünk. Nagyon ritka az ekkora harmónia. Csodálatosan tehetségesek és csodálatosan klassz emberek mindannyian. Ehhez a fényes úthoz, amit ez a film bejár, mindkettőre egyaránt szükség volt. Nagyon szépen köszönöm nekik" – fogalmazott Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó az Arany Medve átvételén

Enyedi Ildikó a a Berlinalén

Fotó: MTI/AP

Legutóbb 2011-ben jelöltek magyar játékfilmet az Európai Filmakadémia tagjai a díjakra, akkor Tarr Béla rendezése, A torinói ló három kategóriában volt versenyben, de végül egy jelölést sem váltott díjra.

Az Európai Filmdíjak jelöltjeit hagyományosan a sevillai filmfesztiválon jelentik be. A díjakat december 9-én Berlinben adják át.

A Testről és lélekről februárban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét, a nemzetközi filmkritikusi szövetség díját, az Ökumenikus zsűri díját és a közönségdíjat is. A magyar alkotást azóta számos országba vették meg a filmforgalmazók és világszerte több díjat nyert jelentős filmfesztiválokon. Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban szeptember végén, Norvégiában, Franciaországban és Svájcban októberben, Kanadában pedig novemberben kerül sor a mozibemutatókra, melyeket továbbiak premierek követnek.

Érdemes élni és szeretni - Enyedi Ildikó szerelmes filmje tarolt a Berlinalén

„Félelmetesen abszurd országban élünk, mégis folyamatosan készülnek a színvonalas alkotások" - mondta Enyedi. De mit mond a filmje? Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának fődíját, az Arany Medvét. Ilyen sikert magyar film utoljára 1975-ben aratott: Mészáros Márta Örökbefogadása.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.