Európai Filmdíjak: Enyedi Ildikó filmje négy kategóriában is jelölést kapott

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. november 4.

Film

Utoljára 2011-ben volt versenyben magyar játékfilm az Európai Filmakadémia díjaiért.

Kihirdették az Európai Filmdíjak idei jelöltjeit a sevillai filmfesztiválon szombaton, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje négy kategóriában esélyes. Az alkotás versenyben lesz a legjobb filmek között, Enyedi Ildikót a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvírónak járó díjra is jelölték, Borbély Alexandra pedig a legjobb női főszereplő kategóriában esélyes az Európai Filmdíjra.

"Mint ezzel a filmmel már annyiszor, ennek a csodálatos jelölészuhatag-hírnek a hallatán most is az első és legerősebb érzésem a hála minden egyes munkatársamnak, akikkel együtt készítettük el ezt a filmet" – nyilatkozta az MTI-nek Enyedi Ildikó. Hozzátette, hogy nem volt olyan poszt a legkisebbtől a legnagyobbig, ahol ne olyan ember állt volna, aki ne értette, érezte volna át teljes egészében, "mi is az a felszínen egyszerű, a mélyén kényes és összetett feladat, amire közösen szövetkeztünk. Nagyon ritka az ekkora harmónia. Csodálatosan tehetségesek és csodálatosan klassz emberek mindannyian. Ehhez a fényes úthoz, amit ez a film bejár, mindkettőre egyaránt szükség volt. Nagyon szépen köszönöm nekik" – fogalmazott Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó az Arany Medve átvételén

Enyedi Ildikó a a Berlinalén

Fotó: MTI/AP

Legutóbb 2011-ben jelöltek magyar játékfilmet az Európai Filmakadémia tagjai a díjakra, akkor Tarr Béla rendezése, A torinói ló három kategóriában volt versenyben, de végül egy jelölést sem váltott díjra.

Az Európai Filmdíjak jelöltjeit hagyományosan a sevillai filmfesztiválon jelentik be. A díjakat december 9-én Berlinben adják át.

A Testről és lélekről februárban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét, a nemzetközi filmkritikusi szövetség díját, az Ökumenikus zsűri díját és a közönségdíjat is. A magyar alkotást azóta számos országba vették meg a filmforgalmazók és világszerte több díjat nyert jelentős filmfesztiválokon. Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban szeptember végén, Norvégiában, Franciaországban és Svájcban októberben, Kanadában pedig novemberben kerül sor a mozibemutatókra, melyeket továbbiak premierek követnek.

Érdemes élni és szeretni - Enyedi Ildikó szerelmes filmje tarolt a Berlinalén

„Félelmetesen abszurd országban élünk, mégis folyamatosan készülnek a színvonalas alkotások" - mondta Enyedi. De mit mond a filmje? Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának fődíját, az Arany Medvét. Ilyen sikert magyar film utoljára 1975-ben aratott: Mészáros Márta Örökbefogadása.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.