Európai Filmdíjak: Enyedi Ildikó filmje négy kategóriában is jelölést kapott

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. november 4.

Film

Utoljára 2011-ben volt versenyben magyar játékfilm az Európai Filmakadémia díjaiért.

Kihirdették az Európai Filmdíjak idei jelöltjeit a sevillai filmfesztiválon szombaton, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje négy kategóriában esélyes. Az alkotás versenyben lesz a legjobb filmek között, Enyedi Ildikót a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvírónak járó díjra is jelölték, Borbély Alexandra pedig a legjobb női főszereplő kategóriában esélyes az Európai Filmdíjra.

"Mint ezzel a filmmel már annyiszor, ennek a csodálatos jelölészuhatag-hírnek a hallatán most is az első és legerősebb érzésem a hála minden egyes munkatársamnak, akikkel együtt készítettük el ezt a filmet" – nyilatkozta az MTI-nek Enyedi Ildikó. Hozzátette, hogy nem volt olyan poszt a legkisebbtől a legnagyobbig, ahol ne olyan ember állt volna, aki ne értette, érezte volna át teljes egészében, "mi is az a felszínen egyszerű, a mélyén kényes és összetett feladat, amire közösen szövetkeztünk. Nagyon ritka az ekkora harmónia. Csodálatosan tehetségesek és csodálatosan klassz emberek mindannyian. Ehhez a fényes úthoz, amit ez a film bejár, mindkettőre egyaránt szükség volt. Nagyon szépen köszönöm nekik" – fogalmazott Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó az Arany Medve átvételén

Enyedi Ildikó a a Berlinalén

Fotó: MTI/AP

Legutóbb 2011-ben jelöltek magyar játékfilmet az Európai Filmakadémia tagjai a díjakra, akkor Tarr Béla rendezése, A torinói ló három kategóriában volt versenyben, de végül egy jelölést sem váltott díjra.

Az Európai Filmdíjak jelöltjeit hagyományosan a sevillai filmfesztiválon jelentik be. A díjakat december 9-én Berlinben adják át.

A Testről és lélekről februárban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét, a nemzetközi filmkritikusi szövetség díját, az Ökumenikus zsűri díját és a közönségdíjat is. A magyar alkotást azóta számos országba vették meg a filmforgalmazók és világszerte több díjat nyert jelentős filmfesztiválokon. Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban szeptember végén, Norvégiában, Franciaországban és Svájcban októberben, Kanadában pedig novemberben kerül sor a mozibemutatókra, melyeket továbbiak premierek követnek.

Érdemes élni és szeretni - Enyedi Ildikó szerelmes filmje tarolt a Berlinalén

„Félelmetesen abszurd országban élünk, mégis folyamatosan készülnek a színvonalas alkotások" - mondta Enyedi. De mit mond a filmje? Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának fődíját, az Arany Medvét. Ilyen sikert magyar film utoljára 1975-ben aratott: Mészáros Márta Örökbefogadása.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.