10 év – ennyi idő alatt jutott el például e mű egyik főszereplője, Channing Tatum egyszerű, szomszédsrác-tekintetű fiatalként a hollywoodi A listáig. Sallangoktól mentes karizmáját szerencsére megőrizte – mit megőrizte, kamatoztatja azóta is –, így amikor egy 10 éves osztálytalálkozó egyik átlagos, szerelmes, de kicsit tanácstalan figuráját játssza, el is hisszük neki.
Az Újra együtt egyik legnagyobb erénye, hogy ugyanez a szereposztás többi tagjáról is elmondható – ismert, de még nem csontig lerágott pasik és csajok; helyesek, viccesek, pont az a fajta brigád, akivel az egyszerű néző is bármikor leugrana a sarokra legurítani egy sört. Az Újra együttben pedig pont valami ilyesmiről van szó.
Őrületes parti, kínos szituációkkal és vad szexcsatákkal tarkítva – valami ilyesmit vár az ember egy gimnáziumi haverokat ismét egyesítő bulitól vígjátékcímke alatt. Ezzel szemben a film tényleg olyan, mint egy átlag osztálytalálkozó; nosztalgikus, vicces, sehova nem tartó, szórakoztató beszélgetésekkel és egy kis búskomor felhanggal. Persze a jól ismert sablonok itt is felsorakoznak, de inkább csak mutatóba, hiszen nagy fordulatok helyett az apró felismerések uralják a terepet – miért is vagyunk azzal, akivel, miért is tettük azt, amit.
Az Újra együtt helyzeteit és megoldásait tekintve is pont annyira filmszerű és elbűvölő, hogy ne csak magunkra ismerjünk a figurákban, de el is higgyük, hogy akár ilyen egyszerű is lehet az élet.
Forgalmazza az ADS Service
