Film

Volt egyszer egy család

Film

A szicíliai Ciraulo család szegénységben, de a klasszikus olasz családmodell adta viszonylagos boldogságban él egy lepusztult lakótelepen. Gondoskodó, de frusztrált pater familias, elhasznált, de szerető anya, nagyszülők és két gyermek.

De a kislányt megöli egy maffialeszámolás eltévedt golyója. Az járja a környéken, hogy az áldozatok családjának ilyenkor busás kártérítés jár, ami keserves várakozás után végre megérkezik, s a családfő egy Mercedest vesz belőle...

Ahhoz, hogy a filmet élvezni tudjuk, túl kell tenni magunkat a karikírozásig fokozott színészi játékon (mely az összes olasz sztereotípiát felvonultatja), a néhol stilizált, teátrális nagyjeleneteken, melyek szöges ellentétben állnak a film nagy részét uraló realista tónussal. A család elnagyolt figurái aprólékosan megrajzolt miliőbe szorulnak, amiért egyikőjükkel sem tudunk igazán azonosulni. A komikus(nak szánt) jeleneteket hirtelen felváltó tragikus fordulatokkal pedig a rendező Fellini, Tornatore és az olasz operák fogásai mellett a neorealizmus éles hangnemváltásait is igyekszik megidézni, kimondottan invenciózus operatőri munka mellett, s ezúttal a narrátor felléptetése is indokoltnak hat. Daniele Cipri miliőfestésben is kiváló: szinte érezzük az életet rejtetten átszövő maffia szálait vagy a 70-es évek délolasz nyomorát. A film végi csavar pedig tényleg megéri az eleinte elvesztegetettnek hitt 90 percet. Mégis, az Arany Oroszlánra jelölt bizarr (és néhol kifejezetten idegesítő) családi drámához kell egy adag türelem.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.