Film

Téged akarlak

  • 2013. július 20.

Film

Előbb volt a felsőbb társadalmi osztályból származó, kényes, ám az igaz szerelemért mindenre kész leányzó és a bárdolatlan, ám érző szívű ifjú bandavezér be végül mégsem teljesedő románca.

Most a távolba (London) bujdokolt macsó hazatér, s mivel régi babája helyett egy ruganyos testű, egyszersmind tehetségkutatóba való énekhangú karatéka kerül a képbe, hősünk lelkében még a korábbinál is tajtékzóbb viharok dúlnak. Kinek a szívét hódítsa meg, s kiét törje össze?

A Három méterrel a felhők felett c. opusban megalapozott, majd itt tovább szőtt (a szó jelentéstartalmának degenerálódása következtében "romantikusként" jellemezhető) szcéna tudatosan használja a szappanoperák szélsőséges, mégis egysíkú jellemeit, számtalan banális eseményt gabalyító cselekményvezetését. Így kerüli ki, hogy a film közegét adó valóságra a legcsekélyebb mértékben is reflektáljon: a spanyol ifjúság munkanélküliségtől, jövőtlenségtől, kiábrándultságtól terhelt jelene ugyanis nem pont a különféle szentimentális kavarásokról és az aranyifjak James Dean-filmeket majmoló erőfitogtatásáról szól. Viszont a célközönség sem akar mást, mint saját problémái elől egy érzelmektől túlfűtött álomvilágba menekülni, ahol erősen maszkulin, mégis érzékeny férfiak és szépséges, finom, mégis öntudatos nők szigorúan magánéleti hányattatásai andalítják.

F. G. Molina rendező újítása, hogy mindezt nem tévészériák végeláthatatlan évadaiban meséli el, hanem kétórányi, technikai értelemben filmes igényességgel kivitelezett, esztétikai értelemben magazin-egyszerűségű etapokban.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.