Tévétorrent

Welcome To Sweden

  • G. A.
  • 2015. január 19.

Film

Úgy indulunk, mintha Bayer Zsolt készített volna egy sorozatot a székelyekről, akik kétpercenként kifektetik a nézőt egy-egy szellemes & mély szentenciával, majd a Jóisten melléjük telepedik a söntésnél, hogy együtt kérjék ki deciben a pálinkát (a háttérben vidám barnamedvék kergetőznek rövidgatyás vándorokkal).

Úgy az első két rész után a nézőt az elemi kíváncsiság ragasztja elsősorban a sorozathoz, hogy vajon az alkotók mivel ellensúlyozzák majd a skandináv közhelyek lefegyverző parádéját – és ha nem volna az egész annyira lehangoló, még radikálisnak is tekinthetnénk, hogy egyáltalán semmivel. Az Amerikából szívügyi okokból Svédországba emigráló Bruce-t követve rácsodálkozhatunk arra, hogy az ország összes lakosa magas, szőke, és szeret lerészegedni a szaunában, ahová – kapaszkodjanak meg – pucéran vonulnak be ezek a furcsa nyelven hadaró, maguknak való formák. Olyan világban járunk, ahol a Volvók sohasem karamboloznak, mindenki tud angolul, a faji/vallási/politikai feszültségeket meghaladták rég, ha pedig épp nincs munkád, a közvetítőközpont azonnal segít – vagyis konfliktusok sincsenek, és így tulajdonképpen cselekményről sem beszélhetünk, ami elég bátor húzás egy nem különösebben vicces sitcomtól.

Jó hír ellenben, hogy Amy Poehler ezerszer szellemesebb az öccsénél, a kreátorként és főszereplőként is bevetett Gregnél, a svéd anyóst alakító Lena Olin pedig a hatvanhoz közel is káprázatos jelenség. Kettő-null a nőknek – de mi itt, a haladó Európában azért már nem érjük be ennyivel.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.