chili&vanília

A cukkini virága

Gasztro

Az olasz konyhában az egyik legkeresettebb csemege, nálunk egyelőre csak egy-egy termelő merészkedik ki vele a piacra, pedig ahol cukkini van, ott virág is van (szombatonként mind a Fény utcai, mind a Lehel piacon találni). Kacérkodnak is vele sokan – van, aki azért, mert már kóstolta, és pontosan tudja, milyen finom, van, aki az esztétikai vonzereje miatt. A cukkinivirág szép. Ritkaságának oka valószínűleg a törékenysége és érzékenysége: a strapát, szállítást nem­igen bírja, és célszerű azonnal felhasználni. Az első eufória után marad a tanácstalanság, hogy hogyan is kell elkészíteni. A leggyakoribb módszer a virágok megtöltése (ricottával például), majd vékony sörtésztában való kisütése. Adhatjuk azonban tésztához: fokhagymás cukkinikarikákkal együtt megfonnyasztva, parmezánnal, vagy rásüthetjük pizzára. Nem csak az olasz konyhából szerezhetünk ihletet, itt van a görögök saját változata: a kolokithakia yemista – mentás, paradicsomos rizzsel töltik meg, majd párolják, és citromlével megcsepegtetve adják.

A törököknél a rizst rengeteg kaporral, fenyőmaggal és mazsolával keverik. Ha valaki először próbálkozik vele, készítsen frittatát, azaz tojáslepényt, a tetejére süsse rá a virágokat, és szórja meg jó sok morzsolt feta sajttal. Az alábbi elkészítési mód idén a kedvencem: a virágot töltjük, de nincs olajos sütögetés, helyette a sütőben sül. A virágok megtöltése habzsák segítségével a leg­praktikusabb, ha az nincs kéznél, egy mezei uzsonnázótasak is megteszi, aminek levágjuk a csücskét.

 

Fokhagymás kecskesajttal töltött cukkinivirág

Hozzávalók (12 darabhoz)

 

15 dkg natúr kecskesajtkrém

1 kis gerezd fokhagyma, reszelve

1 kis tojás

1 evőkanál kenyérmorzsa (vagy panko)

2 evőkanál reszelt parmezán

só, bors

fél csokor kapor, finomra aprítva

12 cukkinivirág (cukkinivel együtt vagy nélküle)

olívaolaj

A sütőt előmelegítjük 200 fokra (légkeverés). Elkészítjük a tölteléket: egy kis tálkába tesszük a kecskesajtkrémet (fontos, hogy szoba-hőmérsékletű legyen), belereszeljük a fokhagymát, hozzáadjuk a felvert tojást, a kenyérmorzsát (vagy pankót), a reszelt parmezánt, sózzuk, borsozzuk (óvatosan, mert mind a parmezán, mind a kecskesajt sós). Belekeverjük a finomra aprított kaprot (használhatunk más zöldfűszereket is, petrezselymet vagy tárkonyt). Habzsákba töltjük. A cukkinivirágokat egyesével óvatosan kinyitjuk, majd a habzsák segítségével megtöltjük. Nem baj, ha kicsit kifolyik. Hőálló tálon elrendezzük, és meglocsoljuk kevés olívaolajjal. Kb. 15-20 percig sütjük, amíg a cukkini megpuhul, de nem fő szét. A végén egy percre grillfokozatra is kapcsolhatjuk a sütőt. Langyosan kínáljuk, magában, snackként, de adhatunk mellé hideg kapormártást, könnyű paradicsomszószt vagy csomómentesre kevert fokhagymás joghurtot, úgy elegáns előétel vagy könnyű nyári ebéd.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.