étel, hordó

Agora – Tatabánya

  • ételhordó
  • 2017. május 6.

Gasztro

Tatabánya összefércelt város, négy település egyesítése után jött létre 1947-ben. Történelmi városközpontja nincsen, amit itt centrumnak hívnak, valójában egy kijelölt terület a panelek árnyékában, leginkább sztráda menti bevásárlóközpontra emlékeztet. 1985-ben húzták fel ide a Közművelődés Házát, ami ma már a Vértes Agorája nevet viseli. A programfüzetben Miklósa Erika áriaestjétől a Dumaszínházig változatos a kínálat, de sehol egy mulatós est, egy Trianon-parti, egy pálinkakóstoló. A vendéglátást a házban lévő, ám külön bejáratú Agora kávézóra és étteremre bízták; a honlapjukon olvasható referenciák alapján úgy tűnik, hogy a fellépő művészeket is itt szokták megetetni. Fábry Sándor a krémest, Kern András és Hernádi Judit a kávét dicséri, a Budapest Bár csapata szerint „csuda jó volt minden étel és ital”.

Azt nem mondhatnánk, hogy a berendezés az épülethez illeszkedne. Az Agora belseje a jól kiválogatott antik dekorációnak köszönhetően még a modern feliratok és térelemek ellenére is inkább egy régi cukrászdára emlékeztet. Hétköznap kora délutánhoz képest elég sokan vannak, de mintha mindenki csak kávézni vagy süteményezni jött volna, a felszolgáló meg is lepődik, amikor az ételek felől érdeklődünk. A napi krémlevest (650 Ft) simán leburgonyázza, miközben az zeller, de különben teljesen oké. A sonkás tagliatelle (1750 Ft) egy menő olasz étteremben is nyerő volna, a tészta tökéletes „al dente”, a fokhagymás olívaolaj szinte belesimul, és a sonka sem tűnik a szokásos gépi terméknek. Ennél is jobban meglepődünk az omlós báránytekercsen (3550 Ft), ami valahol félúton van a burger és a sült hús között, de mindkettőnek kizárólag a jó tulajdonságaival. Remekül passzol hozzá az ún. zöldséges nudli, amit az étlap szerint zöldborsóból, tárkonyból, gyökérből, karfiolból és mustármagból ke­vertek – magunktól biztosan nem jöttünk volna rá.

A végére marad a belga csokitorta (790 Ft), ami pedig fényesen igazolja az átlagosnál nagyobb cukrászdai közérdeklődést.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.