étel, hordó

Arany Tacskó

  • ételhordó
  • 2018. június 3.

Gasztro

A Szigony utca környéke korábban a Józsefváros legsötétebb zugának számított, és úgy tűnik, hogy az ún. rehabilitáció is csak lassan sodorja el az efféle emlékeket. Gőzerővel zajlik az ingatlanfejlesztés, de a Práter utcai paneleket nem akarja lebontani senki, és úgy tűnik, hogy a sokkal régebbi házakból sem csak mutatóba marad. Például a Szigonyból nyíló Lósy Imre utcában, a 2. szám alatti épület sem érett meg a bontógolyóra, már csak azért sem, mert az ötemeletes, egykori bérkaszárnya némely panelnél is jobb állapotban van. Ráadásul most zord külsejét is sikerült kissé enyhíteni azzal, hogy a pincéjében, ahol korábban valami műhely lehetett, kifőzde nyílt.

Már a névadás feltűnést keltő, hiszen a mostanában divatos hétköznapi kifejezések helyett (Konyha, Igen, Szomszéd, Központ, A Kert, A Hely stb.) az ősi „jelzős állat” hagyományát elevenítették fel. Igaz, hogy Arany Tacskó kevésbé nemes az Arany Szarvashoz, az Ezüst Sárkányhoz, de még a Rézkakashoz képest is, viszont könnyen megjegyezhető. Ennél is jobb, hogy nem is az az olajszagú, kétes tisztaságú kifőzde, ahol 790 a menü, hatvanféléből lehet választani, de az egyetlen ehető fogás negyedóra alatt elfogy. Itt jó esetben három-, négyféle étel van, a koncepció pedig annyi, hogy frissek legyenek a hozzávalók. A hideg eperleves után minden gyanúnk elszáll. Míg másutt holmi konzervből összelötybölt turmixot szolgálnak fel ilyen címszóval, itt valóban a friss gyümölcsé a főszerep, amit mentával és citrommal tettek még emlékezetesebbé. A két nagyon egyszerű „főfogásnál”, a lecsónál és a rakott krumplinál a frissesség mellett fontos még az is (sőt a legfontosabb), hogy nem „házias jellegről”, hanem egyenesen házi kosztról beszélhetünk, amit különlegessége ellenére is fokoz a kiváló szezámmagos csokitorta. Szerencsére egyre több az olyan hely, ahol több-kevesebb sikerrel próbálkoznak az otthoni ízekkel, de ami az Arany Tacskóban van, az nem próbálkozás, hanem hibátlan kivitelezés. Szinte családtagnak érezhetjük magunkat, ráadásul az árak sem döngölnek a földbe: a naponta változó levesek és a dessszertek 1000, a főételek 2000 forint alatt vannak. Reggeli is van, de vigyázat, vacsora nincs,
9–16 óra között vannak nyitva.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.