„Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyította, hogy már az általunk fogyasztott ételekben, sóban, ivóvízben, mi több, a levegőben is jelen vannak a szabad szemmel nem vagy csak alig látható mikroműanyagok. Az emberi székletben is kimutatható” – beszélt a felelőtlen és mértéktelen műanyaghasználat egyre károsabb következményeiről a Magyar Narancsnak Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa.
A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a műanyag hulladék akaratlan elfogyasztása mintegy 700 tengeri fajt érint, a londoni Environmental Investigation Agency elemzései szerint pedig legkevesebb egymillió tengeri madár fog emiatt elpusztulni. A tengeri teknősök szintén nagy veszélyben vannak: a Sea Turtle Conservancy 100 millióra teszi azon példányok számát, amelyek a műanyag szemét miatt pusztulnak el a közeljövőben.
Mivel a szennyezés beépül a táplálékláncba, az emberiség sem ússza meg. „A tengereinkben már 150 millió tonna műanyag hulladék van, s a mennyiség évi 12–13 millió tonnával bővül. Az amerikai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és európai ivóvizeket vizsgáló kutatások szerint a minták 83 százalékában megtalálhatóak a mikroműanyagok” – mondja Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
| ||
Azt pedig már tudjuk, hogy több műanyag adalék is károsan hat az ember hormonműködésére, az anyagcseréjére és szaporodási képességére.
A műanyag bolygó
A gazdasági szereplők egyelőre nem fogják vissza magukat. A Break Free From Plastic mozgalom mintegy 10 ezer aktivistája 6 kontinensen, 42 országban tartott szemétgyűjtő akciót, amelynek során eredetük szerint válogatták szét a hulladékot. Az így kapott adatok szerint a Coca-Cola termékei fordultak elő a leggyakrabban, de jócskán akadt a Pepsi, a Nestlé, a Procter & Gamble vagy a Mars műanyag csomagolásaiból is. Persze, mindezért nemcsak a cégek okolhatók, hanem a nemtörődöm fogyasztók vagy a hulladék-újrafelhasználást negligáló kormányzatok is.
Bár a műanyaghasználat-ellenes mozgalmaknak egyre nagyobb a hatása – az Európai Unió az egyszer használatos műanyag szívószálak, tányérok és keverőeszközök betiltására készül, továbbá a cégek is fogadkoznak, hogy a jövőben jobban figyelnek a környezetre –, a gazdasági szereplők leleményessége, a fogyasztók figyelmetlensége határtalan.
| ||
Az utóbbi években rohamosan terjedt el világszerte a kapszulás kávé fogyasztása, ennek csomagolásából is tetemes mennyiségű hulladék keletkezik.
Az IRI nevű piackutató cég statisztikái szerint a kotyogós kávéfőzők forgalma 2017-ben több mint 5 százalékkal csökkent, míg a kávékapszulák értékesítése 16,8 százalékkal emelkedett. Márpedig ezek alumíniumból és műanyagból készülő csomagolása éppúgy hozzájárul a környezetszennyezéshez, mint a műanyag palack vagy szatyor.
Molnár Bence közgazdász szerint a kapszuláskávé-fogyasztás terjedése mögött jól kitalált üzleti filozófia áll. Ennek lényege, hogy „ökoszisztémákat” építenek ki a termék köré: reklámok népszerűsítik a fogyasztást, pazar és könnyen kezelhető a csomagolás, ugyanakkor nem elég beszerezni a napi kapszulát, a gépet is meg kell venni hozzá – és ha már megvan, akkor ragaszkodunk a kapszulás megoldáshoz. A szakember állítja, e szisztéma úttörője az Apple volt: könnyen kezelhető szoftverekre, vonzó külső kialakítására törekedtek, és ezek vonzereje a vásárlókat lojálissá, már-már függővé tette.
| ||
A kapszulás kávézásnál is hasonló történik: hiába a kedvezőtlenebb ár-érték arány, valamint a környezetkárosító hatás, a fogyasztók megvásárolják a kapszulákat az ügyfélélmény miatt. Nemcsak trendi, de egyszerűbb is a folyamat, mint lefőzni kotyogóban a kávét vagy ledarálni a szemeket, újra és újra megtölteni a presszógépet, majd percekig várni; itt elég csak bedobni egy kapszulát a gépbe, máris kész a kávé.
Az emberek jelentős része még akkor is ezt választja, ha a szakemberek szerint a minőség amúgy hagy maga után kívánnivalót. „Mivel a kávé oxidatív termék, a minőségét meghatározza a pörkölés és az őrlés dátuma. Emiatt a kapszulás kávé csak hasonlítani tud egy jó eszpresszóra, de a minőségét nem tudja elérni” – magyarázza Bencze Boglárka, a Barista Akadémia irodavezetője.
A kapszulákkal járó gondokat már több helyen felismerték, Hamburg helyhatósága például 2016-ban kitiltotta ezeket a gépeket a közintézményekből. Ám ha betévedünk egy szupermarketbe, akkor azt tapasztaljuk, hogy lassan több a kapszulás kávé, mint az instant vagy az őrölt. Erősíti a fogyasztási kedvet, hogy egyre olcsóbbak a gépek is: már 20-30 ezer forintért is be lehet szerezni. Szerettük volna megismerni minderről a hazai gyártók és forgalmazók véleményét, ám a megkeresett cégek többsége nem reagált, s akadt olyan is, amely írásban feltett kérdéseinkre „erőforrás hiányára” hivatkozva nem felelt.
Korlátos újrahasznosítás
Persze, ma már a nagyobb cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen újrahasznosítási programjuk. Igaz ez az egyik legnagyobb gyártóra, a George Clooney-t reklámarcnak megnyerő Nespressóra is. Jelenleg 9 budapesti és 3 vidéki üzletükbe vihetik vissza a fogyasztók a használt kapszulákat, sőt futárszolgálat segítségével visszaküldhetik a hulladékot a cégnek. A társaság hangsúlyozza, hogy 2015-ben az újrahasznosítási programja 39 országban elérte a 86 százalékot, és tervei szerint 2020-ra meglesz a 100 százalék.
Csak hát egyelőre a hazai vásárlók nem valami környezettudatosak: Gyovai Györgyi, a cég ügyvezetője egy sajtórendezvényen azt mondta: idehaza minden harmadik kapszulát viszik vissza a fogyasztók. A Tchibo szerint a kapszuláik ugyan 100 százalékban visszaválthatók, de a magyarországi kommunális szelektív újrahasznosítás még nem tart ott, hogy teljesen újra is hasznosítsák a csomagolást.
A munkát végző üzemekben még nem tudják tökéletesen szétválasztani a műanyagot, az alumíniumot és a komposztot (azaz a kávézaccot). Vagyis a különböző anyagok keveredése okozza a legnagyobb problémát, és ez még csak nem is Magyarország-specifikus. Antal Alexa szerint az Európai Unióban csak a műanyagok 30 százalékát hasznosítják újra – ami, sajnos, nem is olyan rossz arány a többi kontinens adataihoz képest.
Ami biztos: a kapszulára építő üzleti modellben óriási üzleti lehetőség rejlik. Terjed a kapszulás tea és üdítő, sőt, akad olyan ital, amelynek elkészítéséhez gépre sincs szükség. A nagyobb kereskedelmi láncok is belevágtak a bizniszbe: mint megtudtuk, a Spar kávéforgalmának 20 százaléka ebből a kategóriából származik, az Aldi kávékínálatának a harmadát teszik ki a kapszulák, s a Lidl adatai szerint is folyamatosan nő az érdeklődés a termék iránt.
