A kávékapszula-mánia veszélyei

Imádja a kapszulás kávét? Mutatjuk, mennyi kárt okoz környezetének a szenvedélyével!

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 7.

Gasztro

Egyre nagyobb károkat okozunk a természetben az egyszer használatos műanyag eszközökkel. Az ipar és a kereskedelem néhány éve újabb káros csomagolású termékkel állt elő: nagy divat lett a kapszulás kávé.

„Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyította, hogy már az általunk fogyasztott ételekben, sóban, ivóvízben, mi több, a levegőben is jelen vannak a szabad szemmel nem vagy csak alig látható mikroműanyagok. Az emberi székletben is kimutatható” – beszélt a felelőtlen és mértéktelen műanyaghasználat egyre károsabb következményeiről a Magyar Narancsnak Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa.

A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a műanyag hulladék akaratlan elfogyasztása mintegy 700 tengeri fajt érint, a londoni Environmental Investigation Agency elemzései szerint pedig legkevesebb egymillió tengeri madár fog emiatt elpusztulni. A tengeri teknősök szintén nagy veszélyben vannak: a Sea Turtle Conservancy 100 millióra teszi azon példányok számát, amelyek a műanyag szemét miatt pusztulnak el a közeljövőben.

Mivel a szennyezés beépül a táplálékláncba, az emberiség sem ússza meg. „A tengereinkben már 150 millió tonna műanyag hulladék van, s a mennyiség évi 12–13 millió tonnával bővül. Az amerikai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és európai ivóvizeket vizsgáló kutatások szerint a minták 83 százalékában megtalálhatóak a mikroműanyagok” – mondja Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Lesz ott kapszula is

Lesz ott kapszula is

Fotó: Wikimedia

Azt pedig már tudjuk, hogy több műanyag adalék is károsan hat az ember hormonműködésére, az anyagcseréjére és szaporodási képességére.

A műanyag bolygó

A gazdasági szereplők egyelőre nem fogják vissza magukat. A Break Free From Plastic mozgalom mintegy 10 ezer aktivistája 6 kontinensen, 42 országban tartott szemétgyűjtő akciót, amelynek során eredetük szerint válogatták szét a hulladékot. Az így kapott adatok szerint a Coca-Cola termékei fordultak elő a leggyakrabban, de jócskán akadt a Pepsi, a Nestlé, a Procter & Gamble vagy a Mars műanyag csomagolásaiból is. Persze, mindezért nemcsak a cégek okolhatók, hanem a nemtörődöm fogyasztók vagy a hulladék-újrafelhasználást negligáló kormányzatok is.

Bár a műanyaghasználat-ellenes mozgal­maknak egyre nagyobb a hatása – az Európai Unió az egyszer használatos műanyag szívószálak, tányérok és keverőeszközök betiltására készül, továbbá a cégek is fogadkoznak, hogy a jövőben jobban figyelnek a környezetre –, a gazdasági szereplők leleményessége, a fogyasztók figyelmetlensége határtalan.

Szép kis színes szemét...

Szép kis színes szemét...

Fotó: Wikimedia

Az utóbbi években rohamosan terjedt el világszerte a kapszulás kávé fogyasztása, ennek csomagolásából is tetemes mennyiségű hulladék keletkezik.

Az IRI nevű piackutató cég statisztikái szerint a kotyogós kávéfőzők forgalma 2017-ben több mint 5 százalékkal csökkent, míg a kávékapszulák értékesítése 16,8 százalékkal emelkedett. Márpedig ezek alumíniumból és műanyagból készülő csomagolása éppúgy hozzájárul a környezetszennyezéshez, mint a műanyag palack vagy szatyor.

Molnár Bence közgazdász szerint a kapszuláskávé-fogyasztás terjedése mögött jól kitalált üzleti filozófia áll. Ennek lényege, hogy „ökoszisztémákat” építenek ki a termék köré: reklámok népszerűsítik a fogyasztást, pazar és könnyen kezelhető a csomagolás, ugyanakkor nem elég beszerezni a napi kapszulát, a gépet is meg kell venni hozzá – és ha már megvan, akkor ragaszkodunk a kapszulás megoldáshoz. A szak­ember állítja, e szisztéma úttörője az Apple volt: könnyen kezelhető szoftverekre, vonzó külső kialakítására törekedtek, és ezek vonz­ereje a vásárlókat lojálissá, már-már függővé tette.

false

 

 

A kapszulás kávézásnál is hasonló történik: hiába a kedvezőtlenebb ár-érték arány, valamint a környezetkárosító hatás, a fogyasztók megvásárolják a kapszulákat az ügy­félélmény miatt. Nemcsak trendi, de egyszerűbb is a folyamat, mint lefőzni kotyogóban a kávét vagy ledarálni a szemeket, újra és újra megtölteni a presszógépet, majd percekig várni; itt elég csak bedobni egy kapszulát a gépbe, máris kész a kávé.

Az emberek jelentős része még akkor is ezt választja, ha a szakemberek szerint a minőség amúgy hagy maga után kívánnivalót. „Mivel a kávé oxidatív termék, a minőségét meghatározza a pörkölés és az őrlés dátuma. Emiatt a kapszulás kávé csak hasonlítani tud egy jó eszpresszóra, de a minőségét nem tudja elérni” – magyarázza Bencze Boglárka, a Barista Akadémia irodavezetője.

A kapszulákkal járó gondokat már több helyen felismerték, Hamburg helyhatósága például 2016-ban kitiltotta ezeket a gépeket a közintézményekből. Ám ha betévedünk egy szupermarketbe, akkor azt tapasztaljuk, hogy lassan több a kapszulás kávé, mint az instant vagy az őrölt. Erősíti a fogyasztási kedvet, hogy egyre olcsóbbak a gépek is: már 20-30 ezer forintért is be lehet szerezni. Szerettük volna megismerni minderről a hazai gyártók és forgalmazók véleményét, ám a megkeresett cégek többsége nem reagált, s akadt olyan is, amely írásban feltett kérdéseinkre „erőforrás hiányára” hivatkozva nem felelt.

Korlátos újrahasznosítás

Persze, ma már a nagyobb cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen újrahasznosítási programjuk. Igaz ez az egyik legnagyobb gyártóra, a George Clooney-t reklám­arcnak megnyerő Nespressóra is. Jelenleg 9 budapesti és 3 vidéki üzletükbe vihetik vissza a fogyasztók a használt kapszulákat, sőt futárszolgálat segítségével visszaküldhetik a hulladékot a cégnek. A társaság hangsúlyozza, hogy 2015-ben az újrahasznosítási programja 39 országban elérte a 86 százalékot, és tervei szerint 2020-ra meglesz a 100 százalék.

Csak hát egyelőre a hazai vásárlók nem valami környezettudatosak: Gyovai Györgyi, a cég ügyvezetője egy sajtórendezvényen azt mondta: idehaza minden harmadik kapszulát viszik vissza a fogyasztók. A Tchibo szerint a kapszuláik ugyan 100 százalékban visszaválthatók, de a magyarországi kommunális szelektív újrahasznosítás még nem tart ott, hogy teljesen újra is hasznosítsák a csomagolást.

A munkát végző üzemekben még nem tudják tökéletesen szétválasztani a műanyagot, az alumíniumot és a komposztot (azaz a kávézaccot). Vagyis a különböző anyagok keveredése okozza a legnagyobb problémát, és ez még csak nem is Magyarország-specifikus. Antal Alexa szerint az Európai Unióban csak a műanyagok 30 százalékát hasznosítják újra – ami, sajnos, nem is olyan rossz arány a többi kontinens adataihoz képest.

Ami biztos: a kapszulára építő üzleti modellben óriási üzleti lehetőség rejlik. Terjed a kapszulás tea és üdítő, sőt, akad olyan ital, amelynek elkészítéséhez gépre sincs szükség. A nagyobb kereskedelmi láncok is belevágtak a bizniszbe: mint megtudtuk, a Spar kávéforgalmának 20 százaléka ebből a kategóriából származik, az Aldi kávékínálatának a harmadát teszik ki a kapszulák, s a Lidl adatai szerint is folyamatosan nő az érdeklődés a termék iránt.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.