Békéscsabai kolbászfesztivál: Töltsön egy órát kedvenceivel

  • Gavra Gábor
  • 2001. november 1.

Gasztro

a Viharsarok ne csak különböző természeti csapások (árvíz, belvíz, olajszőkítés) kapcsán szerepeljen az országos médiában. Idén azonban
a Viharsarok ne csak különböző természeti csapások (árvíz, belvíz, olajszőkítés) kapcsán szerepeljen az országos médiában. Idén azonban a szervezők kissé elszámolták magukat, október 22-re hirdették meg a kolbásztöltő versenyt, amelyre szokás szerint Orbán Viktor is benevezett. Másnap azonban nem lett igazán elegáns a miniszterelnököt derék kolbásztöltőként ábrázolni a képernyőn.Noha a fesztivál mindenekelőtt a miniszterelnök állandó jelenlétének köszönheti hírnevét, Békéscsaba nem tartozik a kormány közeli települések közé. Lakói 1998-ban harmadszor választották polgármesterré a szabaddemokrata Pap Jánost, és azóta a kormányzati figyelem a kolbásztöltő verseny napjára korlátozódik, bár a csabaiak jobban örülnének egy ipari parknak vagy a szociális ellátórendszer bővítésének. Egy, a helyi közszférában dolgozó fiatalember beszámolója szerint a megyeszékhely szociális intézményeinek bővítésére kiírt pályázatok eredménye iránt érdeklődő tisztviselők gyakran szembesülnek a minisztériumi illetékesek "Békéscsaba SZDSZ-es város, igaz?" kérdésével.

A fesztivál rendezői semmit sem bíztak a véletlenre: a sportcsarnok melletti sátrakban a mézeskalács- és marcipánmalac-felhozatal, valamint a háromtagú zenekar által lakodalmas stílusban előadott Székely himnusz arról tanúskodik, hogy a környék kereskedő- és zenészvilága felkészült a közönség kiszolgálására. Az arénába lépőt már a bejáratnál szárazkolbász- és savanyúságkiállítás fogadja. Sajátos színfoltot képvisel a népnemzeti giccs kategóriájába sorolható paprikabefőtt. A kevés kivétellel piros, fehér és zöld színben pompázó növénykombinációkat készítőik hol a befőttesüveg teteje alá helyezett halványlila és élénksárga színben játszó hullámos szélű krepp-papír költeményekkel dobták fel, hol pedig a befőttbe préselt, ismeretlen eredetű, a művészi szándék szerint Magyarországot mintázó képződménnyel tették még feltűnőbbé. Az egyik ilyen kreáció előállítója, egy középkorú hölgy például sokáig vívódott, hogy a befőttbe a trianoni vagy a Nagy-Magyarországot formázó entitást helyezze-e. A kész mű tanúsága szerint nem sikerült dűlőre jutni önmagával.

A verseny ceremóniamesteréül kiválasztott férfi a rendezvény megnyitását követően néhány mérsékelten szellemes hangulatmegalapozó kiszólás után bemutatja a megjelent hírességek egyikét-másikát, így Charles Dickens dédunokáját (aki a műsorvezető reményei szerint legalább olyan kiválóan tölti majd a kolbászt, ahogy nevezetes őse írt), Esztergályos Cecíliát (akitől megtudhatjuk, hogy ő bizony vagy alszik, vagy ébren van, középút nincs),

valamint saját középiskolai tanárát

Ezután, járásával bonyolult geometriai alakzatot leírva, a színpadra pattan a fesztivál idejére megválasztott és rangjához méltóan a pizsama és a díszmagyar keresztezésének tűnő sújtásos viseletbe öltöztetett kolbászbíró, aki erősen felindult állapotban köszönti a résztvevőket, a közönséget, majd fogadalmat tesz, hogy nem megy le a nap anélkül, hogy ország-világ előtt bizonyítást nyerne: Békés megye valahol igenis Békés megye! Mond még valami olyasmit is, hogy mindenki kolbászban mérettetik meg, kijelentésének értelmezésére azonban nemigen marad idő, a műsorközlő kollegináját ahhoz az asztalhoz küldi, ahol Orbán Viktor töltötte a kolbászt.

A kormányfő becsületére legyen mondva, vitézül állja a műsorvezető páros "hogy áll a miniszterelnöki kolbász?"-szintű kérdéseit. Ezt a hangsort a konferansziék olyan mulatságosnak találják, hogy legalább fél tucatszor elismétlik. Orbán néhány másodperc leforgása alatt háromszor üdvözli az egybegyűlteket, majd a műsorvezető hölgy frappáns kérdésére - Szokott-e otthon, családi körben disznót vágni? - azt válaszolja: természetesen, sőt kisfia még a levágott jószág farkát is megharapja.

A pártok közötti kiélezett vetélkedésben az elmúlt években jelentősen megnőtt a kolbászfront szerepe, ami természetesen nem jelentette a hazai állattenyésztés súlyos gondjainak megoldását. A disznóölés és a kolbásztöltés a magyar férfi nagy próbatétele, egyszerű, könnyen kipipálható PR-fogás. Talán ennek köszönhető, hogy idén először Békéscsaba liberális polgármestere is benevezett a gyúrásba, nyilván nem akarta átengedni Orbánnak a saját otthonában learatható babérokat. A kormányfői jelenlétből ugyanis nem következik az, hogy a város jobb elbánásra számíthat a központi kassza kezelőinek részéről, mint a többi ellenzéki vezetésű település. Két éve történt, hogy a fesztiválra látogató miniszterelnök a városi vezetőkkel találkozva elfelejtett kezet fogni Pap Jánossal. Hogy ezúttal sor került-e a parolára, nem tudni, a polgármester nyilvános töltögetése viszont legfeljebb háttéranyagként értékelhető. Ami biztos: Békéscsaba a vigasság végeztével csak azért nem esik ki a hatalom érdeklődési köréből, mert hamarosan kezdődik a választási kampány. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy magára marad gondjaival, munkanélküliségével, árvízzel, belvízzel meg azzal a tudattal, hogy Békés megye valahol mindig is Békés megye marad.

Gavra Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.