étel, kihordó

Caterina Ristorante e Pizzeria

  • ételhordó
  • 2020. június 7.

Gasztro

Az ételkihordás történelemkönyvében a pizzafutárok testesítik meg az antikvitást, a jellegzetes doboz, illetve a műanyag hasáb pedig az ókori találmányokat. Nálunk a pizzafutár intézménye valamikor a rendszerváltás tájékán öltött alakzatot, 2001-re pedig odáig jutott, hogy rémes mozifilmen (Pizzás, rendezte: Balogh György) próbálják bizonyítani, hogy náluk trendibb fickókat nem hord a hátán Budapest. Persze azóta sokszorosan bebizonyosodott ennek az ellentéte, sőt a futár és a lúzer egy kalap alá került, de ma már sem menőséget, sem szánalmat nem kötnénk hozzá. A pizza- (és bármilyen étel-) futár tisztességes szakmává vált, sokaknak immár a jövő lehetősége.

Noha találunk olyan diszkont kirendeltségeket, ahonnan továbbra is csak pizzát szállítanak ki, a legtöbb olasz vagy olaszos étterem inkább a változatosság híve. Nem tudjuk, hogy a budaörsi Caterinában korábban mennyire volt a budapesti szállítás profilba vágó, azt viszont értjük, hogy most miért az. „Bizonyára mindannyian feltettük már magunkban a kérdést: Mit tehetek én a jelenlegi helyzetben? Mi a következőre jutottunk: 6 db menü különösen pénztárcabarát áron, hogy az ebéd ezekben az időkben sem probléma, hanem élmény legyen!” – olvassuk együttérző beharangozójukat, és nem is keresgélünk tovább.

A másfél órás kiszállítási idő épp fél órával több az ígértnél, tehát a „vidéki fuvar” nem lehet kifogás. Szerencsére nem az történt, hogy a futár előttünk még 15 helyet bevállalt, legalábbis az ételek hőmérséklete nem erre utal. A csomagolás átlagos.

A „pénztárcabarát” menük közül a Toszkán hangulatot (2690 Ft) választjuk, három részből áll. A toszkán hagymalevesnek (1) semmi köze a magyarhoz, paradicsommal keverték a hagymát, de annyira, hogy inkább paradicsomlevesnek neveznénk, a sűrűsége miatt viszont mondhatnánk főzeléket is. A carbonara spagetti (2) olyan, hogy a tésztával és a hússal is elégedettek lehetünk (vagyis nem nyolctojásos gyermelyivel és nem gépsonkával van dolgunk), tejszínt pedig minden bizonnyal csak a hazai közönség kedvéért kapott. A karamellás panna cotta (3) kiváló, talán a legjobb az összes közül, ennél már csak az jobb, hogy a nyomott ár ellenére sincs féladagos érzésünk… Annyi biztos, ha külön-külön kérjük őket, akkor több mint 5000-et kóstált volna.

A tonhalas pizza (1990 Ft) általában jó, a tésztája ropogós, a rávalók vállalhatók, hiszen nálunk nincs olyan, hogy a tonhal ne konzerv lenne. Megjárja a sajttorta házi eperöntettel (1490 Ft), egy lehelettel talán édesebb a kelleténél, a panna cottát nem veri, de friss és légies, különösen az öntet ízlik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.