étel, hordó

Csalánosi csárda

  • ételhordó
  • 2016. február 7.

Gasztro

Mivel az óbudai helyek java „Szindbád jegyében” üzemel, üdítő színfolt az olyan étterem, amely másféle tradícióval próbál híveket szerezni. Még akkor is, ha a Fő téren álló Csalánosi csárdát bárhol berendezhették volna az országban. Az ilyet szokták magyarosnak mondani, és az ilyenből legalább kettő van minden tízezernél nagyobb lélekszámú településen, illetve a főutak mentén, úgy száz kilométerenként, ám itt, a panelerdő és Krúdy Gyula árnyékában elég különös képződmény. Úgy is, ha tudjuk, hogy az igazi Csalánosi csárda Kecskemét mellett található, és még verset is írtak hozzá. „Erdő mellett épült fel ez a szép ékkő / Ez az igényes panzió és kedves vendéglő / Előtte a mutatós szép csobogó kis tó / Mely a díszhalak számára Eldorádó” – olvassuk a költő sorait honlapjukon, vagyis az óbudai étterem afféle fiók­intézmény lehet.

Noha csobogó tóval nem szolgálnak Budapesten, amint belépünk az ajtón, műköves vízesést veszünk észre. Különben a tágas helyiség berendezése „csárdás” szeretne lenni, vannak kerítésre húzott köcsögök, ökörszekeres festmény, és így tovább, de sokkal szembetűnőbb az a reménytelen lakberendezői elképzelés, amely a 21. századi anyagokból próbál száz évvel korábbi hangulatot teremteni.

Viszont a felszolgálás korrekt, és az étlap sem okoz különösebb meglepetést. A csalánosi gulyás (1190 Ft), amelybe gombát, tejfölt és csipetkét is tesznek, megfelelő alapanyagokból készül, így a legjobb szívvel ajánljuk: egy kicsit tér csak el a szokványostól, pont annyira, hogy megjegyezzük. Ilyen a sertésflekken is (2090 Ft), amit hagymás-borsos csirkemájjal szórnak tele. Nem kell hozzá tudomány, nem is nagy bravúr, ám a szintén kiváló és jól megdolgozott húsra a legjobb választásnak tűnik az efféle feltét. Külön dicséret jár a krumplinak és az uborkasalátának (600 Ft) is. Érdekes módon a leginkább kreatívnak gondolt, mozzarellával töltött csirkebatyu baconben (2190 Ft) már egyáltalán nem izgalmas, bár ezzel sem lehet semmi bajunk, és ugyanezt mondhatjuk a csalánosi palacsintáról (890 Ft), amit sűrű gesztenyemasszával töltöttek meg, s vaníliával öntöttek le. Nem vagyunk tőle rosszul, de nem is őrizzük meg emlékezetünkben. Annál inkább a mennyiségeket. Ezerszer leírtuk már, hogy semmi szükség a túlzásba vitt adagokra, még akkor sem, ha ez az állítólagos közönségigény. Különben sem láttunk olyat, hogy a hungarocellben hazavitt étel felmelegített vacsoraként ugyanolyan örömöt okozzon, mint pár órával korábban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.