étel, hordó

Csalánosi csárda

  • ételhordó
  • 2016. február 7.

Gasztro

Mivel az óbudai helyek java „Szindbád jegyében” üzemel, üdítő színfolt az olyan étterem, amely másféle tradícióval próbál híveket szerezni. Még akkor is, ha a Fő téren álló Csalánosi csárdát bárhol berendezhették volna az országban. Az ilyet szokták magyarosnak mondani, és az ilyenből legalább kettő van minden tízezernél nagyobb lélekszámú településen, illetve a főutak mentén, úgy száz kilométerenként, ám itt, a panelerdő és Krúdy Gyula árnyékában elég különös képződmény. Úgy is, ha tudjuk, hogy az igazi Csalánosi csárda Kecskemét mellett található, és még verset is írtak hozzá. „Erdő mellett épült fel ez a szép ékkő / Ez az igényes panzió és kedves vendéglő / Előtte a mutatós szép csobogó kis tó / Mely a díszhalak számára Eldorádó” – olvassuk a költő sorait honlapjukon, vagyis az óbudai étterem afféle fiók­intézmény lehet.

Noha csobogó tóval nem szolgálnak Budapesten, amint belépünk az ajtón, műköves vízesést veszünk észre. Különben a tágas helyiség berendezése „csárdás” szeretne lenni, vannak kerítésre húzott köcsögök, ökörszekeres festmény, és így tovább, de sokkal szembetűnőbb az a reménytelen lakberendezői elképzelés, amely a 21. századi anyagokból próbál száz évvel korábbi hangulatot teremteni.

Viszont a felszolgálás korrekt, és az étlap sem okoz különösebb meglepetést. A csalánosi gulyás (1190 Ft), amelybe gombát, tejfölt és csipetkét is tesznek, megfelelő alapanyagokból készül, így a legjobb szívvel ajánljuk: egy kicsit tér csak el a szokványostól, pont annyira, hogy megjegyezzük. Ilyen a sertésflekken is (2090 Ft), amit hagymás-borsos csirkemájjal szórnak tele. Nem kell hozzá tudomány, nem is nagy bravúr, ám a szintén kiváló és jól megdolgozott húsra a legjobb választásnak tűnik az efféle feltét. Külön dicséret jár a krumplinak és az uborkasalátának (600 Ft) is. Érdekes módon a leginkább kreatívnak gondolt, mozzarellával töltött csirkebatyu baconben (2190 Ft) már egyáltalán nem izgalmas, bár ezzel sem lehet semmi bajunk, és ugyanezt mondhatjuk a csalánosi palacsintáról (890 Ft), amit sűrű gesztenyemasszával töltöttek meg, s vaníliával öntöttek le. Nem vagyunk tőle rosszul, de nem is őrizzük meg emlékezetünkben. Annál inkább a mennyiségeket. Ezerszer leírtuk már, hogy semmi szükség a túlzásba vitt adagokra, még akkor sem, ha ez az állítólagos közönségigény. Különben sem láttunk olyat, hogy a hungarocellben hazavitt étel felmelegített vacsoraként ugyanolyan örömöt okozzon, mint pár órával korábban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.