A tabáni vendéglátás nosztalgiája az óbudainál is szánalmasabb szemfényvesztés. Elég csak néhány pillantást vetni a negyed 1930-as évekbeli eldózerolása előtt készült fényképekre: egy veszélyesnek tűnő nyomortelepet láthatunk, ahová csak az teszi be a lábát, akinek nagyon muszáj, és még annak is elmegy az étvágya, aki harmadnapja nem evett. Ezzel csak jeleznénk, ha Krúdy Gyula nem itt, hanem a hírhedt Mária Valéria telepen lelt volna valami olcsó borozóra, talán arra is másképp emlékeznénk. De végeredményben, 80–100 év múltán nem tök mindegy, hogy ki mit gondol a Tabánról? Pláne, ha értékmentés van a háttérben. Márpedig a „Tabán utolsó hírnökeként” beharangozott Czakó kertre leginkább így tekinthetünk. A Hegyalja út–Czakó utca sarkán álló telek a hozzá tartozó műemlékké nyilvánított, ám pusztuló épületeivel tavaly újult meg, s vált példa nélküli budai vendéglátóhellyé: egyszerre cukrászda, borozó, halsütöde, látványkonyha, ráadásul hétvégenként, délelőtt piacként is működik. Felszolgálás nincs, a választék bőségesnek nem mondható, kifejezetten egyszerű fogások vannak az étlapon, a pultos pedig rákérdez az „arányra”, amikor fröccsöt kérünk, de a hangulat mindenért kárpótol. A ház bora (Skizo badacsonyi olaszrizling – 390 Ft/dl) szódával épp megfelelő, a gyömbéres csirkelevest (990 Ft) inkább érdekesnek mondanánk. A legjobb a hús benne, kár, hogy azt lámpással kell keresni, annyira spóroltak vele. A kolbászos lecsót (1490 Ft) „stílusosan” vastepsiben tálalják, minden összetevője kifogástalan, leginkább az erősre fogékonyaknak ajánlanánk. Tojást 450, kenyeret 390 forintos felárral adnak hozzá, utóbbi kétségtelenül minőségi pékáru, amelyet nyársra húzva vihetünk az asztalhoz. A finnyásak érdekeit tarthatják szem előtt az egészben sült pisztráng (2190 Ft) készítésénél – a hal feje hiányzik –, de ennél sokkal fontosabb, hogy bármelyik jelentős halászcsárdában lehetne a konyhafőnök ajánlata. Desszertet a cukrászdai vitrinből választunk, az opera szelet (850 Ft) teljesen eltér az itthon elterjedt vajas-tojásos-kakaós nehezéktől, szinte inni lehet, annyira puha, még a csokoládé íze is más. Távolabb nem is lehetnénk a régi Tabántól.
Figyelmébe ajánljuk
Nyerjen jegyet a Nyári fény, aztán leszáll az éj vetítésére!
- narancs.hu
Jöjjön moziba a Magyar Naranccsal, és nézze meg velünk a Nyári fény, aztán leszáll az éj című új izlandi filmet!
Korrigált a KSH a szegénységi adatokon, súlyos megállapításokat lehet levonni belőlük
A családbarát kormány regnálása idején nem csökkent a relatív szegénységben élők aránya, cserébe a fiatalok és az idősek helyzete romlott. Ezt most már a KSH is igazolja.
Minden nap egy forradalom
A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, lázálomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.
Hogyan lett Mari hajléktalan?
A szerző negyedik novelláskötetének címei inkább verseket ígérnek. A negyven próza között három olyan is akad, amelynek alszövegei, ciklusai vannak.
Japán teaköltemény
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
Maximál minimál
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.
Superwoman a falba simul
A szerző harmadik kötete első pillantásra az egymást meg nem értő nemzedékekről szól.
Egy józan hang
Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.