MaNcs 29. évf. 32. sz. (2017-08-10)
Bekebelezték a vidéki nyomtatott sajtót a Fidesz potentátjai – az utóbbi hetekben került sor a maradék öt nem fideszes megyei lap kormánypárti irányultságú tulajdonosváltására. Teljes a tarolás, ám akadnak, akik megpróbálnak független sajtót csinálni vidéken. Igény van rá.
Úgy két évtizede egy fülledt nyári estén Kreuzbergben, a Golgatha nevű kerthelyiség bábeli hangzavarába egy magyar mondat is keveredett. Valaki azt mondta: „Én magyar vagyok, s büszke vagyok rá.” Mire gondolhatott? Mire lehetett büszke?
„Mélységes mély a múltnak kútja” – idézzük számtalanszor Thomas Mann József-tetralógiájának első mondatát, holott a regény korántsem csupán kútba nézés. Sokkal inkább örökké jelenvaló „szép történet és istenkitalálás”, ahogyan az utolsó szavaival meghatározza önmagát. Az Istent fokozatosan elgondoló s benne megerősödő zsidó nép mítoszi őstörténetének újramondásával saját jelenét, elsősorban a pusztításba és pusztulásba rohanó 20. századi Németországot kívánta megszólítani az író. Egyúttal pedig a jövőnek, a mi jelenünknek, a válságba jutott 21. századi Európának is üzent. „Európa, vigyázz!” – mondta híres esszéjében −, ne kövesd azokat, akik „az erőszakon kívül csak a hazugságban hisznek”. A regényt amerikai emigránsként fejezte be Mann, e tény markáns nyomot is hagyott a végén.
„Mi elvek és értékek mentén politizálunk, nem ideológiai alapon.” (A Momentum Mozgalom vezetői)
A múlt pénteken meghalt egy 57 éves férfi Budapesten, a Népsziget környékén, rendőri igazoltatás közben. A rendőri intézkedés jogszerű és szakszerű volt – állítja a sajtó írásban feltett kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Ebből az állításból aligha lehet másra következtetni, csak arra, hogy a véletlenek fatális egybeeséséről van szó, szerencsétlen flótásnak épp akkor ütött az órája, amikor rendőri intézkedés alá vonták. Meghalt volna akkor is, ha nincs épp intézkedés alá vonva. Sőt, az intézkedés olyannyira jogszerű és szakszerű volt, hogy a rendőrök még újraéleszteni is próbálták a férfit, feltehetően ugyancsak szakszerűen, de ez sem segített, sőt még a kiérkező mentők sem tudták megmenteni.
Egy washingtoni székhelyű nonprofit cég fölmérése szerint Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a menedékkérőktől félnek a legjobban; jobban, mint a terrorizmustól, a globális fölmelegedéstől, a gazdasági válságtól vagy – hogy régióspecifikus problémát is említsünk – az orosz hegemón törekvésektől. (Mielőtt bárki prüszkölni kezdene, hogy aha, washingtoni: a kutatási eredményeit közzétevő, 2004-ben alakult Pew Research Center különböző közvélemény-, demográfiai, média- és más empirikus társadalomtudományi kutatásokat végez szerte a világban. Néhány anyagát – például az európai muszlimok körében végzett egyes kutatásait – lelkesen idézte a kormánypárti sajtó is, már amikor épp erősítették a Fidesz-propaganda lózungjait.)
Tombol a nyári szünet, kitört a kánikula, s a figyelem pillanatnyi lanyhulását a kormány arra használja fel, hogy csókosait ültesse a megüresedett iskolaigazgatói székek egyikébe-másikába, vagy simán csak megakadályozza a tőle független jelöltek újrázását.
Kudarcot valló, lebukott politikusaink ritkán tűnnek el a süllyesztőben, főleg, ha kormánypártiak. A Fidesz nem hagy senkit az út szélén, legalábbis, ha az érintett lojális Orbán Viktorhoz, és esetleg tudhat is valamit a párt belső ügyeiről. Alább néhány jellemző példát szedtünk össze a közelmúltból. Persze, nem csak fideszes jelenség ez.
Az állam kisajátításának problémájára mutat rá Vágó Gábor friss népszavazási kezdeményezése, az akció megítélése azonban ellenzéki oldalon sem egységes.
A nettó 5,3 milliárdból megújuló Széll Kálmán tér első éve elég zaklatott volt. A felújítás eleve három hónapot csúszott, majd hamarosan kijöttek a hibák, amelyek közül néhányat máig nem sikerült orvosolni. Talán azért, mert csődbe ment a kivitelezői konzorcium egyik tagja.
Százmilliós nagyságrendű az a ki nem fizetett pótlék, amit az elmúlt 11 évben nem kaptak meg a Szeged–Csanádi Egyházmegye különösen hátrányos helyzetű településeken tanító pedagógusai. Pontos adatokat nem hajlandók közölni, az adatvédelmi hatóság pedig nagyon könnyen elfogadta az egyházmegye álláspontját.
Több százmillió forint közpénzt költöttünk eddig a Bogányi-zongorára, de csak a magyar állam veszi – és talán az olajsejkek, ha Habony exbarátnője is beszáll. Honnan jött, merre tart a Steinwaynél kétszer drágább hangszer, amelyről egyszerre mondták, hogy a magyar lélek megtestesítője, illetve hogy Batman barlangjába való?
A kanadai együttes azzal futott be, hogy ugyan sohasem voltak igazán újszerűek és nem született korszakos slágerük sem, 2004 óta megjelent eddigi négy lemezükön a remek dalok mellett olyan koncepciót is sikerült megvalósítaniuk, amellyel nagyon könnyű volt azonosulni.
„Újpest fontos mezőgazdasági terület, mely jelentős szerepet játszott az októberi eseményekben. Az első nap a rezsim ellen foglalt állást, de amikor az egykori földbirtokosok saját céljaikra használták fel a mozgalmat, és igyekeztek visszaszerezni az egykor kisajátított földeket, Újpest parasztsága Kádár mellé állt…”
Zenésznek születtek – 26 hangos történet a címe Babucs Kriszta könyvének, és nemcsak a cím, de az 1970-es évek Szép versek antológiáira emlékeztető fekete-fehér portrés borító is komoly vállalkozást sugall.
Állítólag egy túlbonyolított világban élünk, jobbra-balra cikáznak körülöttünk a ki tudja, honnan származó hírek és álhírek, mi pedig minél kevésbé értjük, hogy mi történik velünk, annál inkább csüngünk az okostelefonunkon, a tévénken meg – és jelen esetben főként – a rádiónkon.
Van egy rossz hírünk: nemcsak férfi és nő nem érthetik meg egymást, de a Jó és a Gonosz sem. Stephen King szerint – az ő írói találmánya a tornyok e legsetétebbike – azért nem, mert mindkettő mást akar.
Majdnem ötvenéves volt, amikor 1993-ban az első Sziget Fesztivált rendezték, azóta egyetlen alkalmat sem hagyott ki. 25 év alatt készült Sziget-képeiből a Capa Központban nyílt kiállítás.
Jelentős átalakítások zajlanak az Örkény István Színházban: az új évadban a régi falakat ne nagyon keressék, a nézőtér októberre teljesen megújul, a színház alaprajza hasonlítani fog egykori, 1940-es évekbeli önmagára. Főfalakról, székekről és az épület dicső és dicstelen múltjáról beszélgettünk. És persze arról, hogy milyen rivalizálni a Katonával.
Vannak nagyvárosok, ahol az alulról jövő kezdeményezések csodákra képesek. A Lowline nagyon alulról jön: New York őskori, elhagyatott villamosmegállójából föld alatti park épül a helyi lakosok és temérdek napelem bevonásával.
Melyik állami kórházban lehet kádban szülni vagy állva vajúdni? Hol alkalmaznak szinte mindig epidurális érzéstelenítést, és hol egyáltalán nem? Melyik szülészeten a legmagasabb a gátmetszési arány? Egy hiánypótló szülészeti adatbázisból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
A modern magyar járványügyet az 1800-as évek gyilkos kolerajárványai hívták életre. A tömeggyilkos kórság elleni harc tapasztalatai a városi életet is átalakították.
