étel, hordó

Estia Gyradiko

  • ételhordó
  • 2017. június 25.

Gasztro

Igaz, hogy hivatalosan nem a Victor Hugo utca az Újlipótváros határa, de a 35. számú, hatvanas (hetvenes?) években épült hatemeletes ház mégis maga a megtestesült stílustörés. Ikertestvéreit Magyarország bármelyik nagyvárosában megtalálhatjuk, sőt valószínűleg azoknak a földszintjén is a vállalati SZOT-üdülők ebédlőihez hasonló vendéglátóhely kelleti magát, mint itt, legfeljebb annyi a különbség, hogy nem írják ki világoskék betűkkel azt, hogy „Egy falat Görögország”.

Nem volt türelmünk végigböngészni, hogy ezen üzlethelyiség mi minden volt az elmúlt 40-50 évben, mielőtt felvette az Estia Gyradiko nevet és görög étteremmé változott, de annyi szent, hogy az említett felirat, illetve az ablak alatt végigfutó műterméskő dekoráció a jó ízlés teljes mellőzéséről tanúskodik.

„Az Estia Gyradiko ötvözi a modern görög konyhát a jól ismert görög gyrososok ízvilágával. Az eredeti görög gyros először Budapesten beköltözött a beülős tavernába is” – olvassuk a honlapjukon, ami elsőre rosszat sejtet. Tudomásunk szerint a gyros valójában német találmány, pontosabban a németországi görög büfések találmánya, akik a hetvenes években e puszta névváltoztatással próbálták elérni – utóbb sikerrel –, hogy akkor se nevezzék kebabnak a portékájukat, ha az valójában kebab. De a honlapot tovább böngészve át kell értékelnünk a szép tanmesét. Azt olvassuk ugyanis, hogy a gyros pitában (820 Ft) alapanyaga a sertéshús, míg a hasonló bárányos és csirkés cuccokat már kebabként említik. Ami biztos, hogy erre a gyrosra rossz szavunk nem lehet, friss, kellően fűszeres, különösen jó, hogy nemcsak hagymát meg paradicsomot tettek bele, hanem még tzatzikit is, amit itt dzadzikinek írnak.

Ugyancsak a legjobbakat mondhatjuk a 2 személyes hideg ízelítőről (1890 Ft), ami padlizsán- és csicseriborsókrémet, kecskesajtot, szárított paradicsomot meg mindenféle zöldeket tartalmaz, és a „sima” paradicsomot leszámítva minden eleme emlékezetes. Mire a szintén remekbe szabott szuvlakihoz (sertéshús nyárson; 820 Ft) érünk, ott tartunk, hogy ebben a műfajban nincs jobb hely Budapesten. Ráadásul ez nem is valami koszos büfé, itt kiszolgálás is van, sőt még „rendes ételek” is. A „tengeri finomságok” fejezetből a fóliában sütött branzinót (magyarul: farkassügér; 2590 Ft) választjuk, amit bőségesen megtöltöttek fetasajttal, citrommal és fokhagymával is. Az előzmények tükrében a legszívesebben ezt az igyekezetet is csak dicsérnénk és dicsérnénk, ha közben a kisördög nem kérdezné: lehet, hogy ezzel ellensúlyoznák azt a szomorú tényt, hogy e nemes halnak semmi íze nincs?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.