chili&vanília

Süti, nem süti

Gasztro

„A recept nevében szereplő »New York« kitétel arra látszik utalni, hogy a sajttorta valami speciálisan újvilági és ezen belül is nagyvárosi képződmény, azaz modern, hiper­urbánus, angolszász és persze globalizációíze van. Holott, ahogy Karinthy mondaná, már a régi görögök is ismerték a sajttortát, és ezt most vehetjük nyugodtan szó szerint. Ismerték. Ahogy később ismerték a rómaiak is, ők pedig magukkal vitték Európában mindenhova. A reneszánsz lényegében a sajttorta virágkora volt” – írja Váncsa István a szakácskönyvében az 510. oldalon a klasszikus New York-i sajttortáról. A híres, krémes sajttorta műfaja alig egy évtizede még újdonságnak számított, ma már azonban meghonosodott, és szinte minden valamit magára adó kávézó, modern cukrászda étlapján szerepel valamilyen formában. Elterjedése talán annak is betudható, hogy maga az alapanyaga, a krémsajt könnyebben beszerezhető. Természetesen még véletlenül sem a különböző tömlős krémsajtokról beszélünk, hanem a natúr, friss krémsajtról (Philadelphia típusú). Az alább ajánlott változat a fapados, leegyszerűsített verzió, amihez sem sütő-, sem sütő-főzőtudomány nem szükséges, kezdőknek, sietős háziasszonyoknak tökéletes. Egy nagy tepsiben összeállítjuk a teljes kiőrlésű kekszből és krémből álló rétegeket, szezonra való tekintettel megtűzdeljük eperrel, betesszük a hűtőbe, majd másnap learatjuk a babérokat.

 

Sütés nélküli epres-kekszes sajttorta

Hozzávalók (8–10 szelethez)

 

40 dkg natúr krémsajt (nem tömlős!)

10 dkg cukor vagy nyírfacukor

1 citrom leve és reszelt héja

1 vaníliarúd kikapart magjai

4 dl tejszín, habbá verve

25–30 dkg téglalap alakú keksz,

pl. teljes kiőrlésű vagy vajas keksz

30+20 dkg eper

Először elkészítjük a krémet: a krémsajtot elektromos kézikeverővel simára keverjük a nyírfacukorral, a citrom levével és reszelt héjával és a vaníliával. Óvatosan hozzáforgatjuk a habbá vert tejszínt, majd félretesszük. Keresünk egy kb. 26×20 cm-es téglalap alakú, kisebb tepsit, és kibéleljük átlátszó frissen tartó fóliával. Előkészítjük a torta hozzávalóit: a kikevert krémet, a kekszet (összesen kb. 40 darabra lesz szükségünk) és 30 dkg vékonyra szeletelt epret (a másik 20 dkg-ot a díszítéshez használjuk majd). A tepsi aljára egy egész vékony réteg krémet kenünk. Következik az első réteg keksz szép szabályosan, egymás mellett, hogy kitöltsük a tepsit a pereméig. Ahová nem fér egész keksz, ott törjük félbe, és úgy tegyük oda. A kekszre jön az első réteg krém, erre pedig a vékonyra szeletelt eprek. A rétegezést megismételjük még háromszor, az utolsó réteg mindenképpen krém legyen. A tetejét is lefedjük frissen tartó fóliával, és egész éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap feldíszítjük a torta tetejét felkockázott eperrel és ízlés szerint egyebekkel, pl. kókuszforgáccsal, pisztáciával. Szépen szeletelhető. Különlegesebb változathoz az epret ízesíthetjük reszelt gyömbérrel, esetleg pár csepp rózsa- vagy narancsvirágvízzel.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.