kertész lesek

Hacienda

  • kertész lesek
  • 2016. szeptember 18.

Gasztro

Hivatalosan Budaörsön járunk, csendes, családi házas övezetben (Kolozsvári utca 80.), ám egyszer csak elfogynak az épületek, és mindjárt jobban elhisszük, hogy közel a Kamaraerdő. Egy régi térképet böngészve próbáljuk megfejteni, hogy az idők kezdete előtt, (amikor nem létezett M0-s gyűrű, de még M7-es autópálya sem), errefelé járt-e az 1963-ban megszüntetett törökbálinti HÉV, de ez szinte lehetetlen. Olyan változások voltak itt az elmúlt ötven év alatt, hogy használhatatlan minden régi útmutató. Úgy tűnik, ma már csak a fűzfákkal ölelt Hacienda kerthelyisége testesíti meg a vágyott anakronizmust.

A kertben azonban hamar leáll a retró: kockás abrosz és írógéppel szedett étlap helyett a VII. kerületben szokásos dizájn és választék, az ars poetica pedig ez: „Éttermünk megnyitásakor, egy olyan konyha létrehozása volt a cél, ahol az alapanyagok legjavát a környéken fellelhető termelőktől és tenyésztőktől szerezzük be. Ennek megvalósulásához hosszú időre van szükség, de a mai napig kitartóan kutatjuk a jobbnál jobb alapanyagokat. Erre építve házias ízeket felvonultató konyhát valósítottunk meg, nem nélkülözve a modern technológiákat sem, ügyelve a markáns, erőteljes ízek megtartására.”

A nagy meleg miatt sajnos képtelenek lennénk a konyha „húzófogását”, az étlap szerint „lassan kultikussá váló” Hacienda pacalt (2400 Ft) elfogyasztani, ám már az előétel, a csípős juhsajt spanyol olívabogyóval és bagettel (990 Ft) is azt bizonyítja, hogy itt nem beszélnek a levegőbe. Legalább ennyire meggyőző a füstölt sonkás zöldborsókrémleves (1080 Ft), amely nem az az unalmas mentás frissítő, amit mostanában menőnek tartanak. Ugyancsak fantasztikus a pofonegyszerű paradicsomos spagetti parmezánnal és rukkolával (1950 Ft), viszont itt már egyértelművé válik: nincs megfejtésre váró titok, tényleg jók az alapanyagok, bár azt nehezen hisszük, hogy a paradicsom kivételével bármi a „környéken fellelhető termelőktől” származna. És ugyanez a helyzet a cheddaros burgerrel (2500 Ft) – ha versenyeztetnék, valószínűleg agyonverné a Király meg a Dob utcai menőket. Ám továbbra is kérdés: hol van a Kamaraerdőben a vágóhíd? Vagy legalább egy legelő. Úgyhogy legközelebb a pacalt is kipróbáljuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.