kertész lesek

Holló és Róka

  • kertész lesek
  • 2018. november 11.

Gasztro

Többször elsirattuk a Ráday utcát – meglehet, feleslegesen. Igaz, hogy a Kálvin térhez közelebb eső részére még mindig kitűzhetnék a Zone Touristique feliratú zászlót, de beljebb, a Bakáts tér közelében a változatosság jegyében mintha megmozdult volna valami. Egy hónapja sincs, hogy a 29-es szám alatt lévő Inka Grill Bisztró perui ételeiért lelkesedtünk, de pár házzal arrébb, a Mátyás utca sarkán is érdekes dolgok történnek. A Holló és Róka nevű hely azzal a szöveggel nyitott tavasszal, hogy „nem mese, elhoztuk nektek Budapest első RACLETTE bárját”, ami nagy bátorságra vall, hiszen kevesen tudják, hogy mi az a raclette. Nos, betű szerint elsősorban olyan svájci vagy francia eredetű félkemény tehénsajtról van szó, amit kifejezetten azért állítanak elő, hogy felmelegítsék, majd főtt krumplira, pirítósra folyatva fogyasszák mindenféle zöldkörettel. A Ráday utcai egység nem árul zsákbamacskát, jelzik, hogy náluk magyar sajtot csorgatnak…

Az már a bevezető sajttálból (1890 Ft) kiderül, hogy itt nem azt a tejipari mellékterméket mérik, amit „rántani való” néven árulnak a közértben; a lágy és félkemény sajtokból álló válogatás kellemes, az élményt tovább fokozza az olajbogyó és a kiváló péksütemény. Ugyancsak dicsérni kell a parmezános padlizsánt is (1250 Ft), nem holmi hintett padlizsánkrém, inkább derekas egytálétel paradicsommártással. És hát derekas egytálétel az ún. tradicionális raclette is (1990 Ft), leginkább a rakott krumplira emlékeztet. A krumplin szétkenődő sajt amúgy nem rossz, mégis valami hiányzik belőle (meg nem mondanánk, hogy mi), de az nem segít, hogy uborkát és gyöngyhagymát is kapunk mellé. A legnagyobb meglepetést a mediterrán lecsónak nevezett étel (1890 Ft) okozza. Már a sima lecsó sima kolbásszal is első osztályú, mi mégis abba szédülünk bele, hogy kecskesajtot tettek bele, aminek a külső részét valahogy ropogóssá tudták varázsolni.

A desszertről legyen elég annyi, hogy crème brûlée volt (890 Ft), amit csatos üvegben hoztak ki, mint egy dagadt bambit.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.