kertész lesek

Holló és Róka

  • kertész lesek
  • 2018. november 11.

Gasztro

Többször elsirattuk a Ráday utcát – meglehet, feleslegesen. Igaz, hogy a Kálvin térhez közelebb eső részére még mindig kitűzhetnék a Zone Touristique feliratú zászlót, de beljebb, a Bakáts tér közelében a változatosság jegyében mintha megmozdult volna valami. Egy hónapja sincs, hogy a 29-es szám alatt lévő Inka Grill Bisztró perui ételeiért lelkesedtünk, de pár házzal arrébb, a Mátyás utca sarkán is érdekes dolgok történnek. A Holló és Róka nevű hely azzal a szöveggel nyitott tavasszal, hogy „nem mese, elhoztuk nektek Budapest első RACLETTE bárját”, ami nagy bátorságra vall, hiszen kevesen tudják, hogy mi az a raclette. Nos, betű szerint elsősorban olyan svájci vagy francia eredetű félkemény tehénsajtról van szó, amit kifejezetten azért állítanak elő, hogy felmelegítsék, majd főtt krumplira, pirítósra folyatva fogyasszák mindenféle zöldkörettel. A Ráday utcai egység nem árul zsákbamacskát, jelzik, hogy náluk magyar sajtot csorgatnak…

Az már a bevezető sajttálból (1890 Ft) kiderül, hogy itt nem azt a tejipari mellékterméket mérik, amit „rántani való” néven árulnak a közértben; a lágy és félkemény sajtokból álló válogatás kellemes, az élményt tovább fokozza az olajbogyó és a kiváló péksütemény. Ugyancsak dicsérni kell a parmezános padlizsánt is (1250 Ft), nem holmi hintett padlizsánkrém, inkább derekas egytálétel paradicsommártással. És hát derekas egytálétel az ún. tradicionális raclette is (1990 Ft), leginkább a rakott krumplira emlékeztet. A krumplin szétkenődő sajt amúgy nem rossz, mégis valami hiányzik belőle (meg nem mondanánk, hogy mi), de az nem segít, hogy uborkát és gyöngyhagymát is kapunk mellé. A legnagyobb meglepetést a mediterrán lecsónak nevezett étel (1890 Ft) okozza. Már a sima lecsó sima kolbásszal is első osztályú, mi mégis abba szédülünk bele, hogy kecskesajtot tettek bele, aminek a külső részét valahogy ropogóssá tudták varázsolni.

A desszertről legyen elég annyi, hogy crème brûlée volt (890 Ft), amit csatos üvegben hoztak ki, mint egy dagadt bambit.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.