Nagyzási hóbortnak tűnik a Velencei-hegység elnevezés, hiszen a terület legmagasabb pontja 352 méteres. De mindjárt más a felállás, ha abból indulunk ki, hogy itt láthatók az ún. ingókövek, a szakirodalom szerint „azok a forró magmából származó gránitdarabok, amelyek kihűlés közben a víz és az erózió hatására kerültek a föld felszínére”. Olyanok, mintha valaki úgy pakolta volna őket egymásra, hogy egy erősebb szélfuvallatra szétguruljanak, ám balesetveszélytől nem kell tartanunk, évmilliók óta állnak így, és még az itt gyakorlatozó orosz katonák is csak összefirkálni tudták őket.
Az ingókövekkel kapcsolatban főleg a Velencei-tó északi partjának három települését, Pákozdot, Sukorót és Nadapot említik az útikönyvek, mégis meglepő, hogy a Pákozd központjában lévő éttermet Ingókőnek nevezik, mivel az ezen a vidéken szinte mindent a militáriának rendeltek alá: egymásba érnek katonai emlékhelyek, a lelkes hagyományőrzők néha eljátsszák a dicsőséges pákozdi csatát (bővebben: Hajrá, honvéd!; Magyar Narancs, 2006. október 5.), ráadásul két éve itt tornyosul a Miskahuszár nevezetű 13 méteres monstrum is, amelyet „a világ legnagyobb huszárszobraként” emlegetnek. Meg máshogy is.
Mindezek árnyékában az Ingókő Éttermet a béke szigetének mondhatnánk, annál is inkább, mert a vasárnapi ebédidőben is csak az egyik asztalnál ülnek. Azonban a felszolgáló lelkes és segítőkész, pedig ennyi erővel gondolhatná azt is, hogy gazdaságosabb lenne becsukni az üzletet.
A fűszeres paradicsomleves sajttal, pirítóssal (790 Ft) olyan, mintha valaki nagy igyekezettel próbálta volna megvalósítani a receptkönyvben leírtakat, csak hát a közértből ismerős paradicsompüréből, a mini mozzarellából és az ún. fűszermixből nem lehet csodát tenni. A kétszemélyes haltál (4890 Ft) sok jót ígér – rántott ponty- és harcsafilét, vaslapon sült, ropogós fogast, kelkáposztalevélbe göngyölt szürkeharcsát császárszalonnával –, így aztán különösen szomorú a langyos és íztelen szeletekkel megrakott bőségszaru, amelyből legfeljebb a császárszalonna értékelhető. És mivel a végén a császármorzsa (750 Ft) annyira jó, hogy már-már feledteti a korábbiakat, a leginkább azt sajnáljuk, hogy nem árulnak császárlevest és császárhalat, császárpürét és császárrizottót.
