kertész lesek

Kerekedi csárda

  • kertész lesek
  • 2013. szeptember 29.

Gasztro

A 19. században még az Alföld volt a csárda intézményének legfőbb helyszíne, a 20. század közepére-végére már a Balaton környéke volt hangos a muzsikaszótól. Persze a két a dolog csak a nevében egyezett, míg a régi csárda maga volt a megtestesült funkcionalitás, néhány kivételt leszámítva az új vendéglátás legsötétebb bugyra lett, elsősorban a külföldi vendég megkopasztásának emblematikus helyszíne.

Ma már persze más szelek fújnak, de a balatoni csárda tartja magát. Továbbra is a turistabuszok célállomása, ahol többnyire mindenki jól jár: a közönségszervező, a tulaj, ahol a buszsofőrnek kotyogóban főzik az igazi kávét. Még a vendég sem veszít: eltöprenghet azon, hogy mi, magyarok mit eszünk azon a nyomorult koszton, amit goulashként reklámozunk.

false

A Kerekedi csárda Csopak és Füred között fekszik, vagyis áll: "a 71-es úton, ahol a babák állnak". Ha csak azok állnának. A nagyméretű, nádfödeles házban és körülötte komplett néprajzi gyűjteményt csodálhatunk meg a kocsikeréktől az elektromos fűnyíróig, köztük egy rakás értéket is, ám azzal, hogy műanyag gólyákat raktak a ház tetejére, tulajdonképpen sikerült mindent elrontani. Vagy legalább röhejessé tenni.

Viszont az árak is elég röhejesek, de emiatt cseppet sem szomorkodunk. Amikor lassan ötszázat elkérnek a parton egy lángosért, itt 390 a májgombócleves. Kár, hogy elsózták. Viszont a pisztrángjuk elég friss és ropogós. Fokhagymával, mandulával, petrezselymes krumplival és kiszolgálással (amire nem lehet egy rossz szavunk sem) együtt is olcsóbb majdnem egy ezressel (1980 Ft), mint a szerencsétlen hekk az akarattyai strandon. Amikor megérkezik a rántott libamáj (2400 Ft), már tényleg csak az ár-érték arányra tudunk figyelni. Tény, hogy gyanúsan olcsó, de nem is véletlenül: a krumplipüré értékelhetetlen, a májtól pedig leég a nyelvünk. Utána a "nagymama lekváros palacsintájával" (390 Ft) vigasztaljuk magukat, és nemhiába. Az idei első értékelhető palacsinta a Balaton partján, pedig már vége is a szezonnak.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.