étel, hordó

Két Szerecsen

  • ételhordó
  • 2018. június 30.

Gasztro

A rendszerváltás idején – sok egyéb mellett – az egykori kávéházak iránti nosztalgia is a tetőfokára hágott. Szakmunkák születtek a kávéházak és az eszpresszók közötti különbségekről, bár az előbbiek közül legfeljebb egyet tudtak mutogatni: az akkor Hungária néven üzemelő New York Kávéházat. Persze ez sem volt igazi kávéház, inkább egy skanzen, ahol a karzaton Népsportot lapozgató Fenyő Miklós testesítette meg a Nyugat ötödik nemzedékét.

Tudomásunk szerint a Nagymező és a Paulay Ede utca sarkán álló Két Szerecsent azzal a céllal nyitották meg az ezredfordulón, hogy felidézzék az ún. kávés hagyományokat, jelentsen az bármit is. Persze soha nem tudjuk meg, hogy a túlélés záloga a színvonal volt-e, vagy a környék felkapása, de annyi biztos, hogy a hely lassan két évtizede működik, bár miután bővítették, inkább bisztrónak, mint kávézónak mondható, és a környék turisztikai kitettségének köszönhetően látszólag nem is kell megerőltetnie magát.

Tényleg csak a szerencsének köszönhetjük, hogy szombaton, kora délután találunk szabad asztalt. A választék visszafogott, de vonzó. A heti ajánlatok közül a tavaszi zöldborsólevesben (1190 Ft) nem csalódunk, attól jó, hogy nincs benne semmi különös. A fogasfilé zsenge tökrizottóval (3690 Ft) telitalálat, a köret nemcsak a kreatív volta miatt érdekes, de tökéletesen passzol a kifogástalan halszelethez is. A paradicsomos-parmezános rakott padlizsánt már az állandó ajánlatok között nézzük ki. Vastálban hozzák, nagyon gusztusos, de a paradicsom annyira uralkodik rajta, hogy a padlizsán háttérbe szorul. Meg nem mondjuk, hogy volt-e rajta parmezán. A mascarponekrémes széles metélt (1990 Ft) veri a hazai olaszos éttermi átlagot, igaz, csak célfotóval. A túrógombóc friss eperrel (1390 Ft) nincs túlédesítve, a túró és a tejföl aránya megfelelő benne, a zsemlemorzsabunda kellemes, és az eper sem csak azért jó, mert friss, hanem illik is hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.