Esemény

Múzeum+

  • - karafiáth -
  • 2012. április 14.

Gasztro

A Szépművészeti sorozatának múlt csütörtöki alkalmán a gasztronómia volt a hívószó. Legutóbbi látogatásom tumultuózus jelenetei, nézhetetlen-hallhatatlan tárlatvezetései után volt bennem némi szorongás: vajon szeretnék-e belekóstolni mindebbe megint.

Szerencsére immár piros betűkkel jelezték a honlapon, hogy műtárgyvédelmi és élvezeti okokból a vezetések létszáma korlátozott, illetve érkezési sorrendhez kötött - de gondoltam, hiszem, ha látom, és főleg: ha hallom.

Óvatos léptekkel közelítettem hát Mautner Zsófia programja felé. Mikor feltűnt egy hatalmas, a sarki zöldségesünket megszégyenítő pult, telve friss primőrökkel, tudtam, helyben vagyok. A kérdés persze az volt, hogy fogják mindezt mozgatni. Ám épp a nagy érdeklődés miatt egy remek csavarral oldották meg a dolgot: a legnagyobb csarnokba áthelyezték azt az egyetlen képet, amiről Zsófia beszélt, és komplett hangosítást szereltek be. Ezenfelül a kép reprodukciója is körbe-körbejárt, hogy az apróbb finomságokat is megízlelhessük. Zsófia egy zöldségcsendéletet választott, mutogatópálcája pedig stílusosan egy hosszú cassia, azaz koreai fahéj lett. Hab a tortán, hogy ezután odafértem a Reneszánsz Csarnok workshopnak becézett játszóházához is: készítettem egy ehető festményt Winkler Nóra és Viczkó Bea mestercukrász vezényletével. Olvastam már erről Nóra könyvében, de míg ott Mondrian-képeket álmodtak süteménybe, itt azért másfajta művekből áll a gyűjtemény. Többen gyürkőzünk neki egy madarakból álló festménynek - ki-ki gyúrta a saját marcipánmasszáját, majd ragasztotta az előre lesütött fehér sütire, ami tényleg olyan volt, mint egy vászon -, ami ismerkedési szempontból sem utolsó ötlet. Elégedetten indulok el: oké volt a kacsa meg a flamingó is, de az én hattyúm lett a legszebb.

Szépművészeti Múzeum, március 8.


Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.