chili&vanília

Ki a kukából!

Gasztro

Engedjék meg, hogy a következő néhány sorral két fontos dologról próbáljam Önöket meggyőzni! Egyrészt arról, hogy különlegesen, egzotikus kiegészítőkkel főzni néha nem pénz kérdése. Másrészt pedig arról, hogy nem minden hulladék, ami annak látszik.

Vajon hányan ismerik fel, hogy mit ábrázol az ételfotó? Ez most épp a spenót szára, illetve gyökere. De lehetne akár brokkoli, cékla vagy retek szára/levele is. Ezek nagy része a zöldségek pucolása után az esetek többségében azonnal a kukában végzi. Pedig számos kultúra akad, amely sokkal hatékonyabban használ fel mindent. Az egyik koreai kifőzde tulajdonosnője nemrégiben mesélte, hogy apró üzletük nyitásakor döbbenettel vette tudomásul, hogy az újhagyma szárát, a retek vagy a cékla levelét szinte minden vevő a zöldségesnél hagyja, ahol aztán hulladékként gyűjtik. Azonnal lecsapott mindenre, hiszen a koreai konyhában kifejezetten nagy hagyománya van ezek feldolgozásának. Például ún. namult készítenek belőlük: a zöldek levelét vagy szárát megpárolják, majd szezámolajjal, fokhagymával, csilivel, szójaszósszal, barnacukorral, finomra aprított újhagymával forgatják össze. Apró tálkákban, kiegészítőként tálalják, egyszerre többfélét. Aztán ha kicsit arrébb kalandozunk, mondjuk Isztambul felé, a csodálatos, türkiz csempékkel kirakott, patinás étterem, a Karaköy Lokantasi étlapján olívaolajos spenótszárra bukkanhatunk. A vaskosabb, kissé rózsaszínű szárakat roppanósra hagyták, majd rengeteg fokhagymás olívaolajba forgatták. Az egyik legfinomabb zöldségétel, amelyet valaha kóstoltam. De ellátogathatunk Nicolas Le Bec két Michelin-csillagos francia séf lyoni éttermébe is. Az egyik tányér főszereplője a (nyilvánvalóan egyéb ételekhez felhasznált) brokkoli szára! Jó, mellette szarvasgombaforgács, lágy tojás (62,5 fokon, 45 percig készült) és sűrű pecsenyelé is található, de mégiscsak brokkoliszár.

Egyszóval kétszer gondoljuk meg, mielőtt pucolást követően bármilyen zöldségrész a kukában végezné! Az alábbi elkészítési javaslatok segítségével csodás ételeket készíthetünk. Használhatunk mángoldot, spenótszárat (néha ezzel együtt árulják a piacon), brokkoliszárat, cékla- vagy reteklevelet, újhagymaszárat.

Spenótszár háromféle módon: A spenótszárat (vagy más zöldségszárat, -levelet) alaposan átöblítjük, majd konyhai papírtörlővel kissé leitatjuk. Néhány evőkanál olívaolajon, sok finomra aprított fokhagyma hozzáadásával néhány perc alatt puhára pároljuk. A következő három módon ízesíthetjük:

1. További, jó minőségű olívaolajjal meglocsolva, magában, esetleg érdekes fűszersóval meghintve (füstölt só, paprikás só, algás só stb.).

2. Néhány teáskanál osztrigaszósszal meglocsolva (készen kapható), friss reszelt gyömbérrel és pirított szezámmaggal megszórva.

3. Citromlével és kevés vízzel kikevert tahinivel (készen kapható szezámpaszta) meglocsolva, csilivel megszórva.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.