étel, hordó

U26

  • ételhordó
  • 2012. április 14.

Gasztro

A múlt héten elsirattuk a Nagykörutat, de figyelmünket elkerülte a Nyugati mellett nemrég megépített Eiffel tér nevű közterület, amely vélhetően a 21. század építészetét hivatott reprezentálni. Nem tudjuk eldönteni, hogy jó-e vagy rossz, hogy a pályaudvar nyakszirtjéből kihasított jókora placc és a hozzá tartozó csupa üveg irodaház sokkal kevésbé feltűnő, mint azt méretei indokolnák, a lényeg, hogy úgy simul a körúti állandó szürkületbe, mint egy mindenre elszánt kaméleon.

Noha vitatható az Eiffel tér építészeti értéke, ha valaki az aluljáró felől vagy a Nyugati koszfészkéből repül rá, mintha egy másik városba érkezne. Olyanba, ahol nyugodtan elővehet tárcát, telefont, ahol egyszerűen fellélegezhet. Azonban e fellélegzés ára, hogy a körút színes forgataga vállalati egyenszürkévé változik - kitágul a tér, de az alkalmazottak legirigyeltebb kasztja, a multicsinovnyik népesíti be. Elnézve látszólag fesztelen fontoskodásukat, a dalnok halhatatlan sora jut eszünkbe: "de jó, hogy nem közéjük tartozom", az viszont megfontolás tárgya, hogy leülnénk-e velük egy asztalhoz. Pontosabban: beülnénk-e oda, ahová ők? Miért ne.

Az U26 nevezetű bisztrót az irodaház alsó szintjén a retró jegyében állította össze az ismeretlen dekoratőr. Noha a színes, geometrikus formák meg egy rakás lemezborító uralja a teret, ne gondoljanak a szokásos romkocsmás, lomtalanításból származó Bubiv-miliőre. A közönség ízlésének megfelelő high-tech bútorok uralják a tág teret, a háttérben látványkonyha. Soha rosszabbat az irodai népétkeztetés frontján, bár tegyük hozzá, az U26 éjszaka diszkóként üzemel.

Nekünk viszont most elég annyi, hogy 11-16 óra között olyan háromfogásos menüt kínálnak 1650 forintért, hogy már az étlap betűi láttán összefut szánkban a nyál. A váratlan koreográfia tavalyi kedvencünket, a Gold bistrót idézi – 5-5 különlegesség az első és második fogás fejezetcím alatt, három a harmadik fogásban, s legszívesebben mindegyiket kipróbálnánk. Lehet, hogy Vietnamban csak legyintenének az itteni pho bo levesre, ám az európai átlagnál sokkal jobb, viszont a kecskesajtos meleg padlizsán, amihez jókora adag saláta és serrano sonka is jár, bárhol a világon megállná a helyét. Ugyanez áll a főételek közül a kacsamájas derelyére - barackbefőttel és madársalátával! -, hiszen nemcsak kreatív, de a várakozásnak megfelelően pikáns is. Ám nála is izgalmasabb a tarjaburger. A hús tökéletes, ám a szakács, hogy ne csak a zsírban oldódók kedvében járjon, buci helyett kalácsot és vörösboros körtét rak mellé, bizonyítva az ordas közhelyet az ellentétek egymáshoz való viszonyáról. A végére hagyott laktózmentes krémes torony a formát illetően inkább egy négyszögesített jégkorong, csakhogy ez egyáltalán nem akadályoz meg abban, hogy utána megnyaljuk mind a tíz ujjunkat.

Mivel a menü hetente változik, mire e sorokat olvassák, vélhetően másféle meglepetésekkel szolgál az U26. Ennek ellenére meleg szívvel ajánljuk, ritka madár egy ilyen hely fővárosunkban.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.