étel, hordó

U26

  • ételhordó
  • 2012. április 14.

Gasztro

A múlt héten elsirattuk a Nagykörutat, de figyelmünket elkerülte a Nyugati mellett nemrég megépített Eiffel tér nevű közterület, amely vélhetően a 21. század építészetét hivatott reprezentálni. Nem tudjuk eldönteni, hogy jó-e vagy rossz, hogy a pályaudvar nyakszirtjéből kihasított jókora placc és a hozzá tartozó csupa üveg irodaház sokkal kevésbé feltűnő, mint azt méretei indokolnák, a lényeg, hogy úgy simul a körúti állandó szürkületbe, mint egy mindenre elszánt kaméleon.

Noha vitatható az Eiffel tér építészeti értéke, ha valaki az aluljáró felől vagy a Nyugati koszfészkéből repül rá, mintha egy másik városba érkezne. Olyanba, ahol nyugodtan elővehet tárcát, telefont, ahol egyszerűen fellélegezhet. Azonban e fellélegzés ára, hogy a körút színes forgataga vállalati egyenszürkévé változik - kitágul a tér, de az alkalmazottak legirigyeltebb kasztja, a multicsinovnyik népesíti be. Elnézve látszólag fesztelen fontoskodásukat, a dalnok halhatatlan sora jut eszünkbe: "de jó, hogy nem közéjük tartozom", az viszont megfontolás tárgya, hogy leülnénk-e velük egy asztalhoz. Pontosabban: beülnénk-e oda, ahová ők? Miért ne.

Az U26 nevezetű bisztrót az irodaház alsó szintjén a retró jegyében állította össze az ismeretlen dekoratőr. Noha a színes, geometrikus formák meg egy rakás lemezborító uralja a teret, ne gondoljanak a szokásos romkocsmás, lomtalanításból származó Bubiv-miliőre. A közönség ízlésének megfelelő high-tech bútorok uralják a tág teret, a háttérben látványkonyha. Soha rosszabbat az irodai népétkeztetés frontján, bár tegyük hozzá, az U26 éjszaka diszkóként üzemel.

Nekünk viszont most elég annyi, hogy 11-16 óra között olyan háromfogásos menüt kínálnak 1650 forintért, hogy már az étlap betűi láttán összefut szánkban a nyál. A váratlan koreográfia tavalyi kedvencünket, a Gold bistrót idézi – 5-5 különlegesség az első és második fogás fejezetcím alatt, három a harmadik fogásban, s legszívesebben mindegyiket kipróbálnánk. Lehet, hogy Vietnamban csak legyintenének az itteni pho bo levesre, ám az európai átlagnál sokkal jobb, viszont a kecskesajtos meleg padlizsán, amihez jókora adag saláta és serrano sonka is jár, bárhol a világon megállná a helyét. Ugyanez áll a főételek közül a kacsamájas derelyére - barackbefőttel és madársalátával! -, hiszen nemcsak kreatív, de a várakozásnak megfelelően pikáns is. Ám nála is izgalmasabb a tarjaburger. A hús tökéletes, ám a szakács, hogy ne csak a zsírban oldódók kedvében járjon, buci helyett kalácsot és vörösboros körtét rak mellé, bizonyítva az ordas közhelyet az ellentétek egymáshoz való viszonyáról. A végére hagyott laktózmentes krémes torony a formát illetően inkább egy négyszögesített jégkorong, csakhogy ez egyáltalán nem akadályoz meg abban, hogy utána megnyaljuk mind a tíz ujjunkat.

Mivel a menü hetente változik, mire e sorokat olvassák, vélhetően másféle meglepetésekkel szolgál az U26. Ennek ellenére meleg szívvel ajánljuk, ritka madár egy ilyen hely fővárosunkban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.