Nemi betegségek - Küldi a partnerét

  • Jászberényi Sándor
  • 2008. december 4.

Gasztro

Reggel nyolc, a folyosón vegyes társaság ücsörög, miniszoknyás, kifestett nők és középkorú férfiak. Hogy ki miért jött, arról senki sem beszél. A nővér egyenként szólít.
Reggel nyolc, a folyosón vegyes társaság ücsörög, miniszoknyás, kifestett nők és középkorú férfiak. Hogy ki miért jött, arról senki sem beszél. A nővér egyenként szólít.

A II. világháború után a penicillin elterjedésével úgy tűnt, hogy az emberiség legyőzi a nemi úton terjedő betegségeit (STD - Sexually Transmitted Disease). A reményeket azonban hamar derékba törte az AIDS-vírus megjelenése. Viszont az sem igazolódott be, hogy a klaszszikus betegségek eltűnnek...

Napjainkban az Európai Unió komoly összegeket fordít megelőzésre és felvilágosító kampányokra, melyek főleg a gyógyíthatatlan nemi betegségekre koncentrálnak. A prevenciós programokban csupán megemlítik, hogy a legsúlyosabbak mellett milyen más betegségek veszélyeztethetik a lakosságot. Pedig ezekből is akad.

Az én utcám Mária

Szólít a nővér, belépek a vizsgálati szobába. Vetkőzzek le, mondja az orvos. Õ diagnosztizál, én magyarázkodom: csak egy nyilvános vécén kaphattam el. "Az én vécémet Katinak hívták a 70-es években" - jegyzi meg. Ebben maradunk. Hivatalosan nem nyilatkozik.

A budapesti Mária utcai STD-centrum orvosát, dr. Tóth Bélát kérdezem a jelenlegi állapotokról. Kiderül, hogy a 80-as évek közepén ébredt figyelem a nemi betegségek iránt (gondoljunk csak az AIDS-hirdetésekre, például a klasszikus fütyülős reklámra) lankadóban van: a megbetegedések száma nő az országban. Pontos adat azonban nem áll rendelkezésre. Három gyógyítható betegségen és természetesen az AIDS-fertőzésen kívül semmi sem jelentésköteles, nem készül róla statisztika.

A súlyosan fertőző betegségeket jelenteni kell az ÁNTSZ-nek és az Országos Epidemiológiai Központnak, valamint partnerkutatást kell végezni, hogy elejét vehessék a járványnak. "Csakhogy egyre kevesebb betegséget kell jelentenünk, és az is szinte évente változik, hogy mit - állítja Tóth. - Már nem ismerjük az ország valós kórképét." Az esetleges járványok megelőzését az is nehezíti, hogy - szemben az 1991-ig tartó gyakorlattal - ma senki sem kötelezhető arra, hogy nyilatkozzon a szexuális partnereiről. 91-ig a rendőrség vitte be kihallgatásra az együttműködésre nem hajló pácienst, most a rábeszélés és a felvilágosítás marad az orvosnak. Tóthék néha kénytelenek végignézni, hogy "a vírushordozó egyszerűen csak kisétál az ajtón". Akit viszont nem értesítenek a lehetséges megfertőződésről, az saját tudta nélkül fertőz tovább. Többek között e megváltozott gyakorlatnak köszönhető, hogy idén is beszélhetünk szifiliszjárványról. Már most jóval több a megbetegedés a tavalyinál.

A Mária utcai STD-centrumban a legtöbb esetben herpeszt, szemölcsöket, nem gonorrhoeás húgycsőfertőzéseket és főleg gomba okozta elváltozásokat kezelnek. Naponta 50-60 beteget. "A magyar társadalom prűd - állítja Tóth. - A mai napig az a megszokott válasz, hogy a gombás fertőzést az illető a vécén, a koszos munkahelyén vagy az uszodában szedte össze. Ilyen nincs. Ezek a betegségek nemi úton terjednek."

De nagy szégyen nekem

Másnap az Országos Epidemiológiai Központban (OEK) kutakodom a bejelentett megbetegedések statisztikájáról. A honlapjukon találok adatot az éves megbetegedésekről, igaz, negyedéves lebontásban. 2007-ben 1947 esetet regisztráltak, de ebben nincs benne a mintegy 1200 AIDS-fertőzött. A gonorrhoea (tripper, kankó) vezeti a listát, közvetlenül utána a chlamydia, majd a szifilisz következik. A férfi betegek vannak többen: 2007 utolsó negyedévében több mint hatvan százalék volt az arányuk.

Az OEK-ben azt mondják, ez a szám csak a nyilvántartásba vett betegeket jelöli. Valószínű, hogy akár a duplájáról is beszélhetünk, hiszen a "frekventált csoportok" tagjain kívül nem sokan járnak rendszeresen szűrésre. Bizonyos betegségek - mint a chlamydia-fertőzés is - a férfiaknál szinte teljesen tünetmentesek. Tovább nehezíti a pontos statisztikák készítését, hogy a betegek csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a tüneteik már elviselhetetlenek. Ilyenkor a magánrendelések szerepelnek az első helyen.

"A férfiak három esetből kettőben hárítanak - mondja Hajdú László szexuálpszichológus. - Ma Magyarországon még mindig tabu a szexuális problémákról beszélgetni, ha egy férfinak nemi betegsége van, a partnerét küldi orvoshoz."

A fertőzések az esetek 90 százalékában a nőnél derülnek ki, akinek a nőgyógyász felírja a gyógyszert, és megkéri, hogy a partner is vizsgáltassa ki magát, illetve szedje a gyógyszert, elkerülendő a keresztbefertőzést. A nők nagy része rendszeresen jár nőgyógyászhoz, ám a férfiak döntő többsége nem jár semmilyen szűrésre. A rögzült társadalmi reflex szerint az ilyen vizsgálatok megalázóak a férfira nézve. Nem kap elég figyelmet a szexuális felvilágosítás sem: még mindig kellemetlenségnek számít a népesség nagy részének a gumi óvszer, pedig az a bajok nagy részét megelőzhetné. Komoly anyagi ráfordítások híján ez a tendencia nem is fog változni.

100 százalék koton

"Ha valakiről kiderül, hogy nemi beteg, akkor az emberek első reakciója az, hogy az illető vagy prostituált, vagy meleg" - állítja Balázs Attila, a Háttér Alapítvány hírvonalának munkatársa. A statisztikai adatokon az is látszik, teszi hozzá, hogy a homoszexuális, illetve biszexuális közösségben fejlettebb a szűrési kultúra. A másság jelenlegi megítélése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sok meleg ne merjen állandó kapcsolatot vállalni - így gyakoriak az alkalmi kapcsolatok, ami az esetleges nemi fertőzésnek és továbbadásának a melegágya. A Háttér Alapítvány nemrég végzett felmérése szerint a szexuális aktust létesítő meleg férfiaknak csak a 43 százaléka használ gumi óvszert. Ez az arány sokkal rosszabb a heteroszexuálisok körében: Magyarországon a "védekezést" általában a gyermeknemzés elkerülésére értik.

Másnap bemegyek a leleteimért. A folyosón két lány beszélget: "Az iparban szinte mindenkinek van valamije, jobb, ha a gyógyszert egyfolytában szedi az ember." Az orvos is azzal búcsúzik, hogy használjak óvszert. Mindig és mindenhez.

Magyarországon

három gyógyítható, súlyosan fertőző nemi betegségről készül statisztika. Ez a három a Neisseria gonorrhoeae - ismertebb néven tripper vagy kankó -, a Chlamydia trachomatis és a Treponema pallidum, a szifilisz vagy más néven lues. Mindhárom betegség gyógyszerekkel jól kezelhető Európában, kezelés hiányában azonban komoly szövődményeket okozhatnak, akár meddőséget (chlamydia), agy- és szívkárosodást, halált (szifilisz). Bár már Európában is feltűntek az úgynevezett rezisztens törzsek, melyek nem minden gyógyszerre reagálnak, ezeknek a száma - ellentétben pár afrikai országgal - nem ölt kóros méreteket.

A Háttér Alapítvány és az OEK statisztikai adatai szerint jelenleg 1256 regisztrált HIV-pozitív él az országban, a legtöbben, 864-en Pest megyében. A fertőzöttség a betegség hosszú tünetmentes lappangása miatt nehezen kimutatható, mivel a fertőzött ritkán - csak szűrések alkalmával - szembesülhet az állapotával. A Sziget Fesztiválon felállított tesztsátorban szinte minden évben találnak HIV-fertőzöttet, a számuk lassú ütemben növekszik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.