kertész lesek

Pizza 7 – Pettend

  • kertész lesek
  • 2020. szeptember 13.

Gasztro

„Régi hagyományai vannak a pettendpusztai Muskátli bisztrónak, amely a 7-es műút utasainak kedvenc pihenőhelye. Itt konyhabővítésre kerül sor, hogy hideg- és melegétel-forgalmának növekedésével lépést tarthasson konyhai kapacitása. A szövetkezet elérte végre, hogy minden egységében van hűtőpult vagy hűtőszekrény, s ezzel minőségileg is javult az élelmiszer- és italszolgáltatás” – foglalta össze a környéki földműves szövetkezet működésének leg­újabb fejleményeit 1966-ban a Fejér Megyei Hírlap. De hamar kiderült, hogy nemcsak a konyhabővítésen és a hűtőpulton múlik a korszerű vendéglátás. A megyei lap 1980-ban már úgy üdvözölte a Muskátli korábban kinevezett üzletvezetőjét, hogy „életet lehelt a falak közé”, s neki köszönhetően ismét telt házzal működik a vendéglő, a korábbiaktól eltérően nemcsak az italfogyasztás okán.

Úgy tűnik, hogy az efféle „győztes csapaton ne változtass” hozzáállás negyven év óta tartja magát, hiszen a 7-es úton Pettendnél tényleg csak apró lépéseket tettek a korszerűsödés elképzelt irányába: a Muskátli nevet (2004-ben) lecserélték Pizza 7-re, elkezdtek pizzát sütni, dönert nyesni, de ami a külsőségeket illeti, nagyon megállt az idő. Az országútra néző teraszról szántóföldet, magányos buszmegállót sasolhatunk, a vendéglő épülete egy közérttel nőtt össze, és a lambériából a külső homlokzatra is jutott. Az ugyancsak fakerítéses terasz már-már vadnyugati hangulatot kölcsönöz, feltűnés nélkül nem lehet megközelíteni, és mindig akad egy laposan néző törzsvendég, aki itala fölött merengve múlatja az időt. A személyzet kevésbé gyanakvó. Kedvesek a pultban, kedvesek, amikor kihozzák az ételt, amelynek árfekvéséről ugyancsak elmondható, hogy maradt a régiben.

A csontleves májgombóccal (500 Ft) a napközis ebédeket juttatja az eszünkbe, még egy kis sárga- és fehérrépa is jutott bele. A májgombóc inkább galuska, amit majoránnával próbáltak feldobni. A párizsi csirkemell (1200 Ft) sem okoz meglepetést; korrekt üzemi koszt kellemetlen mellékhatásoktól mentesen. A paradicsomsalátán (400 Ft) a hagyma sem segít, de a fűszeres krumpli (550 Ft) sóval javítható. A lecsós pizza (1000 Ft) helyi specialitás, nem lepne meg, ha ugyanezt a feltétet látnánk a magyaros sertésszeleten is. A tészta kissé száraz, de legalább ropogós. A P7 csemege nevű desszert (550 Ft) kőkemény, de nem fizikai értelemben: somlói galuskát kevertek össze gesztenyepürével – az eddigiekhez hasonlóan megbízható menzai minőségben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.