étel, hordó

Raffaello

  • ételhordó
  • 2022. március 23.

Gasztro

Kelenföldi örömök

Elképzelni is nehéz, hogy száz évvel ezelőtt nyomortelep lakói tengették életüket annak a névtelen XI. kerületi csomópontnak a környékén, ahol összefut a Hamzsabégi, a Tétényi, a Bartók Béla és a Karolina út, és a fölötte átívelő hídon pedig a Déli összekötő felől érkező vonatok érik el hamarosan Kelenföldet, illetve fordítva. A legjellegzetesebb tájelem mégsem ez, nem is az ezerszemű lámpás kereszteződés, inkább az az ötemeletes „örökmodern” társasház, amely az 1960-as évek elején épült, és azóta sem veszített varázsából. (Ezt vegyék halál komolyan!)

A Karolina út 72. azonban nemcsak küllemével tűnik ki a környék épületei közül, de azzal is, hogy minden időben étterem működött a földszintjén. „A Karolina út sarkán, a vendéglőben a BKV dolgozói tartották zártkörű rendezvényüket. (…) Az üzlet vezetője – ugyancsak munkásőr – szívélyesen invitált bennünket egy forró kávéra. Csendesen szemléltük a vendégek távozását, a pincérnők s a felszolgálók akkurátus mozdulatait, ahogyan pillanatok alatt eltüntették a piszkos poharakat, a dugig tömött hamutartókat” – olvasható a Polgári Védelem című lap 1971-es karácsonyi számában. Akkor a lap száguldó riportere a XI. kerületben razziázó rendőrökkel töltötte az éjszakát, mi viszont 2010-ben ezt írtuk: „Örömmel jelentjük, hogy a Da Raffaellóé az egyik legtisztességesebb konyha az olaszozó vonalon.” Ebből is látszik, hogy negyven év alatt mekkorát fordult a világ; lám, a rendezvények lebonyolítására alkalmas csikkes vendéglő is pazar pizzériává változott piaci viszonyok közepette. A helyet akkor Da Raffaellónak hívták, teljesen odavoltunk érte, ezért is kerestük fel ismét. Tizenkét év múltán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.