Sebészeti megoldás a kóros elhízásra: Dupla gyomor

  • Zsuppán András
  • 2005. március 10.

Gasztro

Míg Afrikában milliók éheznek, a fejlett ipari országok lakosai sörhasat és dupla tokát növesztenek, a tarkójukon vastag redõkben gyûrõdik fel a háj, s a tévé elõtt döglenek csipszet zabálva. Kõkemény demagógia, de igaz - az életmódunknak köszönhetõen egyre visszataszítóbbá válunk.

Míg Afrikában milliók éheznek, a fejlett ipari országok lakosai sörhasat és dupla tokát növesztenek, a tarkójukon vastag redőkben gyűrődik fel a háj, s a tévé előtt döglenek csipszet zabálva. Kőkemény demagógia, de igaz - az életmódunknak köszönhetően egyre visszataszítóbbá válunk.

Íme a megoldás: rakjunk fel egy kis szilikongyűrűt a gyomor felső részére, és szorítsuk össze a szervet annyira, hogy homokóraszerűen két kisebb "bugyrot" képezzen. A szűk felső bugyor kis mellékgyomrot alkot, melyből a táplálék szép lassan csurog át az alsó részbe, így emberünk pár falat el-fogyasztása után telítettnek fogja érezni magát, és nem eszik többet. A fogyási folyamatot bőr alá ültetett port segítségével szabályozhatjuk, ami szűkebbre veszi vagy meglazítja a gyűrűt, ha megbökjük egy tűvel. A műtétet követően a kórosan elhízott egyed heti fél-egy-másfél kilót fog fogyni, egészen addig, amíg el nem éri a kívánt testsúlyt.

A sci-fibe illő eljárás

az 1960-as évek óta folytatott orvosi kísérletek eredményeként kristályosodott ki. A mai csúcstechnológiás változat szerint a gyűrűt laparoszkópiás eljárással helyezik be, alig négy kis vágást ejtve az altatásban lévő beteg hasán. Az első "vértelen" műtétet 1992-ben végezte Guy-Bernard Cadiere belga és Franco Favretti olasz orvos, és azóta csak az elmúlt hat évben harmincezer gyomorgyűrűt helyeztek fel Európában.

A tapasztalatok alapján úgy tűnik, a módszer tényleg hatékonyan segít kétszáz kilós bálnává hízott embertársainknak - és erre szükségük is van, mert kövérnek lenni egyrészt rendkívül ciki egy karcsúságmániás kultúrában, másrészt az elhízás évtizedekkel rövidíti meg az életkilátásainkat a fölös hájjal feltétlenül együtt járó társbetegségek, a cukorbaj, a magas vérnyomás és az ízületi problémák miatt.

A probléma természetesen először Amerikában jelentkezett: a korábban elképzelhetetlenül magas életszínvonal gyakorlatilag korlátlan táplálkozási lehetőséget biztosított, miközben az étkezéshez való viszony - együnk, amíg bírunk, mert ki tudja, holnap lesz-e valami az asztalon - nem változott meg. A statisztikák szerint 2010-re az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság száz százaléka kövér lesz, és tizenöt év múlva mindenki cukorbeteg. Az európaiaknak sincs okuk bizakodásra: a dagadás némi késéssel ugyan, de nálunk is megkezdődött, és ma már a magyar lakosság kétharmada túlsúlyosnak számít, több százezren pedig orvosi értelemben is betegek.

A gyomorgyűrűs műtétet Magyarországon is alkalmazzák a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórházban, a Pécsi Tudományegyetem sebészeti klinikáján és az idei évtől Debrecenben is. Bende János, a Péterfy általános sebészeti osztályának főorvosa Németországban tanulta meg a technikát, és az általa vezetett sebészcsoport 1998 óta több mint kétszáz beteget operált meg sikeresen. "Egyszerűen

nincs az a diéta,

amivel 50-100 kiló súlyfelesleget lehetne leadni - állítja. - Az általunk kezelt betegek mindannyian évek óta próbálnak megszabadulni a kilóiktól, és egy sor sikertelen fogyókúrát tudhatnak maguk mögött. Maximum 10-15 kilótól lehet természetes módszerekkel, életmódváltással megszabadulni, sokak számára tehát valóban csak a műtét a megoldás. Ennek ellenére, amikor elkezdtünk itthon is dolgozni a módszerrel, az orvostársadalom részéről erős ellenállást tapasztaltunk. A WHO-val ellentétben a kóros elhízás Magyarországon nem szerepel az alapbetegségek listáján, és a hagyományos kezelés kizárólag a járulékos bajokkal foglalkozik. Betegeink döntő többségét nem az orvosa irányította hozzánk, hanem egyéb forrásokból szereztek tudomást a lehetőségről. A lakossági igény azonban egyre erősebb: a betegeink több mint felét az elmúlt évben operáltuk meg, és ma már rutinszerűen végzünk egy-egy műtétet szinte mindennap."

A gyomorgyűrű tíz évig maradhat bent a szervezetben, és ezer alkalommal lehet átállítani. Az étvágy radikális - és kívánatos - csökkenésén kívül szinte semmilyen mellékhatása nincs, bár a szénsavas üdítőkről és az alkoholról teljesen le kell mondani. Magyarországon is történt már olyan eset, hogy valaki a tilalmat megszegve megivott egy pohár sört, a gyomra felfúvódott, és a szilikongyűrű szétrobbant a testében. Ilyenkor persze azonnal műtétre van szükség, bár közvetlen életveszélyt ez sem jelent.

Turáni Gizellán 2004 tavaszán végezték el a beavatkozást: "Egy év alatt 130 kilóról 93-ra fogytam. A műtét utáni egy-másfél hónap nagyon nehéz volt: senki nem mondta el, hogy mit szabad enni, így először csak levest és főzeléket mertem fogyasztani. Ma már majdnem ugyanúgy eszem mindent, csak persze sokkal kisebb mennyiségben. Ki kellett tapasztalnom azt is, milyen táplálékkiegészítőkre és vitaminokra van szükség, mivel ebben a kórház se tudott segíteni. Ez adta az ötletet, hogy klubot kellene alapítani a betegek részére, ahol kicserélhetjük a tapasztalatainkat. Negyven-ötvenen járunk össze, és az orvosok is hozzánk küldik műtét utáni életmód-tanácsadásra a pácienseket."

Turáni szerint a gyűrű legnagyobb erénye, hogy teljesen átformálja az ember táplálkozással kapcsolatos gondolkodását. Le kell mondani a nagy esti falásokról, és tudomásul kell venni, hogy egy étkezés minimum félórás program. Ráadásul a módszer semmit nem bíz a beteg önuralmára: a fogyó-kúrákkal ellentétben itt egyszerűen nem vagyunk képesek felrúgni a szabályokat. Nincs megkívánás, nincs gyengeség, nincs bűntudat.

A kövér emberek nagyon kis százaléka mentegetheti állapotát hormonális okokkal: a többség felnőttként hízott el, ami látszólag megerősíti az ősi köznépi meggyőződést, hogy a súlyfelesleg oka valamilyen

jellemhiba

Turáni Gizella szerint viszont szinte bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha az életmódja rákényszeríti a sok munkára, a kapkodva evésre és az egészségtelen kajákra. "A klubosok szinte mind a rossz étkezési szokásaik miatt híztak el. Én egy nyár alatt szedtem fel 30-35 kilót, amikor napi 10-12 óra munka után minden este bőséges, két-három fogásos munkahelyi vacsorát rendeztünk. Ilyenkor egyszerűen nincs megállás, hiába érzed, hogy baj van. Egy 240 kilós klubtag lány alig fél év alatt hízott el az Egyesült Államokban. Amikor a repülővel hazajött, dupla ülésre és két biztonsági övre volt szüksége, az édesanyja pedig majdnem infarktust kapott a reptéren, mikor meglátta. Ha megvan benned a hajlam, a gyorséttermi kaják és a cukros üdítők már elvégzik a többit."

A kórosan elhízott emberek éppen ezért rendkívül sokféle egyéniségek, csak a gyerekkoruk óta kövérek válnak általában zárkózottá, visszahúzódóvá és magányossá. A súlyfelesleg azonban mindenki számára pszichológiai tehertételt jelent a megváltozott önkép, a bűntudat és a környezettől kapott negatív visszajelzések miatt. A klubosok tapasztalatai szerint sokszor még az XXL-boltok eladóinak a szemében is látni, hogy másként viszonyulnak hozzájuk, mint a normális testalkatúakhoz, pedig ők tényleg a túlsúlyosakból élnek.

A műtétet az állami egészségügy - jellemző módon - fizetős szolgáltatásként végzi el. A gyűrű önköltségi ára 460 ezer forint, viszont nem kell hónapokig várni a beavatkozásra: miután megszületett bennünk a döntés, másfél-két hét múlva már túl is vagyunk az egészen, és újabb egy hét múlva fizikai munkát is végezhetünk. Társbetegségek esetén kérhetünk méltányosságot az OEP-től - de a tapasztalatok szerint az egészségbiztosító bürokratáinak megvannak a módszereik az ilyen próbálkozások kivédésére. Több hónapos várakoztatás után a legtöbbször elutasító döntés születik, pedig az egyéb járulékos bajokra szedett gyógyszerek összességében sokszor többe kerülnek a társadalombiztosításnak, mint maga a műtét.

Zsuppán András

Bővebb információk: www.gyomorgyuru.hu; www.koroselhizas.hu

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?