Amerika már elég régóta utópia a magyarok számára, de csak egy ideje szivárog be ez az olyannyira ismerősnek hitt kultúra a gasztronómia, azon belül is a cukrászat és a pékmesterség átfedésében létező ún. sütiszíntér ideálképei közé. Budapesten egyre több sütibolt, cukrászat és pékség próbál amerikai élményt nyújtani. Most bemutatunk egyet, amelyik több, és még egyet, amelyik kevesebb sikerrel teszi ezt.
Cake Shop
| ||
A József nádor tér mellett húzódó József Attila utca akár tökéletes lokáció is lehetne: karnyújtásnyira a Duna, a Bazilika, a frissen odahúzott belvárosi főutca – de valahogy mégsem az, inkább két sávra beszűkített autópálya hangulatát sugározza a szerencsétlen, zajos és büdös útszakasz. A vegyes benyomás az itt megnyitott Cake Shopra is többé-kevésbé igaz: elvileg minden adott a sikerhez, a dizájn alapján a hely akár Portlandben is lehetne, de valahogy az élmény mégsem áll össze. Torta, macaron, fagylalt és aprósütemény négyesére épül a kínálat, a teljes merítés bár elvileg kivitelezhető, mégis inkább egy fókuszt választok.
Répatortát kérek, megdobva egy-egy pisztáciás és vaníliás macaronnal, presszókávéval levezetve. A répatorta fénykorában biztos remek volt, de találkozásunkra már kissé megfáradt és kiszáradt, a vaníliás macaron semmi különös, a pisztáciás viszont, főleg az előzmények fényében, megdöbbentően jó, omlós és fanyar citromos krémmel van töltve. A kávé felejthető. Mindez cserébe elég magasra van beárazva: a torta 650 forintba, a macaronok 250 forintba kerülnek. A hangulaton az sem dobott, hogy ottlétünk alatt végig mi voltunk csak a boltban.
1051 Budapest, József Attila utca 12. Facebook
Donut Library
| ||
Telephelyszempontból a Donut Library éppen az ellenkező eset: a nemrég felújított, naponta sok száz rongyrázó polgárt arra terelő Pozsonyi útnál elképzelni sem lehetne jobb helyszínt. Pár hónapja teljesen véletlenül szóba elegyedtem az akkor éppen nyitás előtt lévő bolt tulajával, aki lelkesen elmagyarázta az üzleti modellt: egyfelől saját sütésű, amerikai típusú fánkokat kínálnak, emellé pedig lehetőséget adnak egy kis nyugodt olvasgatásra – ez utóbbiról a fotelek mellett a polcokon kihelyezett könyvek hivatottak gondoskodni. Bár ez utóbbit meglehetősen szkeptikusan fogadtam (ugye, mégis, ki a fene ülne le random könyveket olvasni egy fánk mellett?), mégis rögtön a megérkezéskor gyermeki örömmel fedeztem fel kamaszkorom egyik nagy olvasmányát, az Északnyugati átjárót a polcon, majd azon kaptam magam, hogy már negyed órája olvasom Bárdos András Vágó-könyvét (amiért természetesen később meg is kaptam a magamét).
Töltött és töltetlen fánkot lehet kapni 290 forintos egységáron, mindkettőből merítek: a töltetlenek közül a vaníliás mázon citromdarabost, a töltöttek közül a vaníliás krémmel és epres mázzal ellátott típust választom. A citromostól sokat vártam, de a tészta kicsit nyögvenyelős, a citromdarabok meg kissé gumis állagúak, a töltött fánk állaga viszont fantasztikus, könnyű és nagyon puha, de az epermáz ízének mesterségessége már éppen túllép a jóindulatú érdeklődéssel fogyasztható határon. Maga a termék bár saját és kézműves, nem mutat túl mondjuk egy Dunkin Donuts-os tömegtermékélményen. Az összélmény viszont mégis kellemes és családias: a felszolgáló lányok aranyosak, és készségesen mondják el ezredszerre is az ízlistát, és az sem volt bosszantó, hanem inkább csak szórakoztató, hogy ottlétünk alatt végig pittyegett az új NAV-os pénztárgép, amit végül egy vevő segítségével sikerült helyretenniük.
1137 Budapest, Pozsonyi út 22. Facebook
