Film

Emberarcú

Jiří Mádl: Rádió

  • 2025. május 28.

Kritika

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

A kommunizmus megreformálására tett utolsó kísérlet a prágai tavasz volt 1968-ban: a kezdeményezés szíves közreműködésünkkel végrehajtott eltaposása után az értelmesebb embereknek, még ha meggyőződéses pártagok voltak is, többé nem lehetett kétségük a rendszer valóságos természetét illetően. Ekkor Csehszlovákiában a keményvonalas (ugyanakkor korrupt), a gazdaságot tönkretevő Antonín Novotný lemondott előbb a kommunista párt, majd az ország vezetéséről, ám a népszerű új vezető, az „emberarcú szocializmus” megteremtését célul kitűző – ezért úgy a gazdaságot, mint a társadalmi életet (egyebek közt a szólásszabadság biztosításával) liberalizáló – Alexander Dubček reformjaiban veszélyes „elhajlást” (ah, az a komcsi zsargon!) látó szovjetek rövid úton véget vetettek a nagy szabadságnak, és tankokkal mennek Prágára. De már későn!

A külső elnyomás visszaállítható, de akit megfosztanak az egyszer már kivívott a szabadságától, az legfeljebb kényszerűségből fog együttműködni elnyomójával. Fegyveres ellenállás nem volt, halottak azonban igen, legalább 100 áldozata volt a „baráti segítségnyújtásnak”, zömmel diákok. Augusztus 20-a előtt senki nem kérdőjelezte meg a rendszert, augusztus 20-a után csak a legsötétebb fanatikusok, a hatalomra leginkább vágyó funkcio­náriusok, a legkorruptabb kollaboránsok biztosították annak fennmaradását. Meg a fegyverek.

Ezt a folyamatot kíséri végig Jiří Mádl filmje nemcsak az eseményekről való tájékoztatásban, de magukban az eseményekben is kulcsszerepet játszó országos rádió, a Československý rozhlas bizonyos Milan Weiner vezette nemzetközi hírszerkesztőségének történetét mesélve. Mely szerkesztőséggel már akkor problémája volt az elvtársaknak, amikor még teljes mértékben kontroll alatt tartották a – ma így mondjuk – médiát. Hogy merészelik azt igényelni, hogy szovjeten kívül más hírügynökségek jelentéseit is figyelembe vehessék a továbbított információk megfogalmazásakor? Hogy merészeli a főszerkesztő azt mondani egy egyetemi előadáson, hogy a hírek hitelességét ellenőrizni kell – lehetőleg több forrásból? Nem ismeri tán Lenin idevágó útmutatását a sokáig ismételgetett hazugság igazsággá válásáról? Hogy merészelnek, a retorziók ellenére, cenzúrázatlan műsorokat leadni, pláne az elnök számára kínos információkat nyilvánosságra hozni? Ez a szerkesztőség válik a következő hónapok leghitelesebb csehszlovák hírforrásává, a propagandához szokott lakosság innen értesül a valóságról, el odáig, hogy azt is közvetítik, amikor a szovjet katonák benyomulnak a rádió épületébe. Utoljára a himnusz hangzik fel – onnan. Az adás azonban nem szakad meg, ugyanis a háború esetére szolgáló titkos stúdiók rendelkezésre állnak, és folyamatosan tájékoztatják az akár egy templomban összegyűlő lakosságot a fejleményekről. Mindaddig, amíg – a tulajdonképpen elrabolt – Dubček haza nem tér Moszkvából, meg nem hunyászkodik (más választása aligha volt) és be nem jelenti, hogy tévedés volt az egész.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.

Feláldozhatók

Az EU elvileg olyan, szociális célú kormányzati erő­feszítéseket is támogat, amelyek célja a társadalom peremén élők életesélyeinek a javítása. Ám Orbán Brüsszellel vívott öncélú és öngyilkos háborúsdija ezeket a kifizetéseket is hátráltatja: durván 260 milliárd erre szánt forint lóg a levegőben. Pedig a magyar kormány a pedagógusok béremelését is ehhez a forráshoz köti.

Keresztyén hadművelet

Egy jól meghatározható csoport szervezetten viszi át a munkavállalókat, az ellátottakat és az érintett önkormányzatokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) szociális rendszeréből a reformátusokhoz. Az akció központi alakja kiváló fideszes kapcsolataira is hivatkozik.

Katonás kiszervezés

Kilenc állami, főleg hadiipari cég köt ki rövidesen a kormány által mára meghatározó méretűvé fel­duzzasztott 4iG Csoportnál. Az eddig államosító és mindent ellenőrző Orbán-vezetés hirtelenjében úgy találta, hogy az állam szakértelem híján nem annyira alkalmas a hadiipari cégek tulajdonlására.