Kiállítás

A képekbe dermedt vágy

Anna Daučíková: A tekintet nyelvtana

Kritika

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Magyarországon eddig nem volt önálló kiállítása, és eltekintve a Balázs Béla Stúdió 1999-es válogatásában (Közép-európai filmavantgárd) bemutatott filmjétől, először 2022-ben, a Ludwig Múzeumban láthattuk műveit (a gyűjteménybe 2018-ban került letétként négy munkája). Voltaképpen közel egy időben a művész nemzetközi „felfutásával”: a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria 2019-es „retrospektív”, összegző kiállítását követve a többi közt 2021-ben a prágai Rudolfinumban, 2022-ben a bécsi Sezessionban, 2024-ben pedig a londoni Tate Modernben mutatták be műveit.

A nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező kurátor, Páldi Lívia válogatása nem csupán ezen előzményekre támaszkodik, hanem a művész elképzeléseire is. A Trafó Galériában látható 11 munkából 9 a kilencvenes évek közepén, illetve második felében készült, mintegy kidomborítva azt a korszakot, amikor Daučíková elsőként vállalta nyilvánosan feminizmusát és „nem nemi heteronormatív identitását”, ami összegzése és egyben kiindulópontja művészi pályájának.

Daučíková a pozsonyi képzőművészeti akadémia elvégzése előtt egy underground, testközpontú performance-okra fókuszáló színházban dolgozott, majd üvegművészetet tanult – az üveg mint membrán, illetve a tér, a test és a mozgás iránti „elkötelezettsége” ebből az időszakból eredeztethető. A nyolcvanas évek elején szerelmét követve Moszkvába költözött, ahol külföldiként és titokban leszbikus (transznemű) személyként szinte csak magának készítette konceptuális fotómunkáit. Már ebben az időszakban megismerkedett a feminista elméleti irodalommal, kiterjedt olasz és ukrán feminista és ellenzéki kapcsolatokkal rendelkezett, és sikertelenül próbálta átműttetni magát a homoszexualitást el nem ismerő országban. „Nyolcéves koromban azt hittem, ha minden este egy bizonyos alakban fekszem le, a testem belenő majd ebbe az alakba” – írja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.