étel, hordó

Vakvarjú Csónakház

  • ételhordó
  • 2022. május 25.

Gasztro

Vakvarjú a Duna-parton

„A tanácsházán, az egészségügyi osztályon utalják ki azokat az SZTK-jegyeket, amelyek a jódos-sós gyógyfürdő használatára jogosítják az arra rászoruló pesterzsébetieket és soroksáriakat. Pesterzsébeten ugyanis jódforrás bugyog a csepeli átjárónál, a Duna-parton. Ez a forrásvíz táplálja a fürdőt, amely ragyog ugyan a tisztaságtól, de nagyrészt a régi fatákolmány” – írta a Béke és Szabadság című lap 1956 februárjában. A cikkből kiderül, hogy már 1952-ben megkezdődtek az ún. Gubacsi-híd lábánál az új fürdőépület építési munkálatai, és azt ígérték, hogy egy év alatt végeznek, ám ez több mint három év alatt sem sikerült. Végül 1956 áprilisában adták át ünnepélyes keretek között, és akkor még senki nem sejtette, hogy a fürdő következő ötven éve különféle felújítások, átalakítások és karbantartások sorozataként lesz a legkönnyebben leírható. Aztán a 2000-es évek elején bezárták, és csak 2019-ben nyílt meg újra, immár kacsalábon forgó wellnesslétesítményként.

Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a fürdő közvetlen környezete, a pesterzsébeti Duna-part is változásnak indult, az addigi lepusztult romantika helyett a Kopaszi-gáthoz hasonló steril néppark kezd szárba szökni itt, a hozzá illő szolgáltatásokkal. A legjellegzetesebbnek a Vakvarjú Csónakház mondható, amely egyszerre rendezvényközpont és étterem. Neve ugyan a 20. századi kocsmavilágot idézi, de ez csak csalóka látszat. A Vakvarjú ma már valóságos étteremlánc öt budapesti egységgel a „megfizethető minőség” jegyében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.