1,1 millió forint az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten

  • MTI
  • 2021. február 15.

Gazdaság

Az 5. kerületben ennek a duplája az átlagár.

Egy év alatt 8 százalékkal emelkedett az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten, és már csaknem eléri az 1,1 millió forintot – derül ki az Otthon Centrum piaci elemzéséből, amely a fővárosi lakáspiac 2020 negyedik negyedévében mért adatait összegezte.

 Az ingatlanközvetítő hálózat hétfői közleménye szerint a tavalyi negyedik negyedévben a fővárosban 11,5 százalékkal kevesebb projekt volt a megvalósítás valamelyik szakaszában, mint 2019 utolsó negyedévében. Az épülő és tervezett lakások száma 2650-nel csökkent, ami 7,7 százalékos esés. Tavaly az utolsó negyedévben 25 új projektet kezdtek el a befektetők, ami a 2019 negyedik negyedévében rögzített 51-hez képest 51 százalékos csökkenés.A fővárosban 436 beruházás volt folyamatban tavaly decemberben, ez 31 700 lakás építését jelenti. A projektek 33,3 százaléka még csak tervként létezik, csak előregisztrálni lehet néhányra, de az építkezés nem kezdődött el.A beruházók 6300 lakást kínáltak megvételre, ez az épülő és tervezett lakásállomány 20 százaléka volt, megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

 Angyalföld vezető pozíciója a beruházások számát tekintve évek óta megingathatatlan Budapesten, a legtöbb beruházás a XIII. kerületben indult el. Itt 77 projekt van a megvalósítás különböző szakaszában, ez az összes fővárosi társasház-projekt 17,6 százaléka. A beruházások száma alapján kiemelkedő Budán a XI. és a III. kerület, Pesten pedig a IX., a XIV. és a VIII. kerület. A legkevesebb lakás a XXI. és a XXIII. kerületben épül.

Az új építésű lakások fajlagos átlagára négyzetméterenként 1 millió 73 ezer forint volt, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de az elhelyezkedéstől és az ingatlan adottságaitól függően jelentősek a különbségek. A legmagasabb fajlagos átlagárat továbbra is az V. kerületben számolhatták; ez kétmillió forint volt. Ettől nem sokkal maradt el a II., a XII. és a VI. kerület sem.

Budán a XXII. kerület kivételével az átlagos négyzetméterár mindenhol meghaladta az egymillió forintot, Pesten ezt a VII. és a XIII. kerületben mutatták az adatok. A pesti belváros többi kerületében átlag 800 ezer és egymillió forint közötti kínálati négyzetméterárak voltak a felmérés időpontjában. A külső pesti kerületek árfekvése átlagosan 730-900 ezer forint között szóródott négyzetméterenként. A legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol négyzetméterenként 650 ezer forintos lakásár a jellemző.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.