1,1 millió forint az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten

  • MTI
  • 2021. február 15.

Gazdaság

Az 5. kerületben ennek a duplája az átlagár.

Egy év alatt 8 százalékkal emelkedett az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten, és már csaknem eléri az 1,1 millió forintot – derül ki az Otthon Centrum piaci elemzéséből, amely a fővárosi lakáspiac 2020 negyedik negyedévében mért adatait összegezte.

 Az ingatlanközvetítő hálózat hétfői közleménye szerint a tavalyi negyedik negyedévben a fővárosban 11,5 százalékkal kevesebb projekt volt a megvalósítás valamelyik szakaszában, mint 2019 utolsó negyedévében. Az épülő és tervezett lakások száma 2650-nel csökkent, ami 7,7 százalékos esés. Tavaly az utolsó negyedévben 25 új projektet kezdtek el a befektetők, ami a 2019 negyedik negyedévében rögzített 51-hez képest 51 százalékos csökkenés.A fővárosban 436 beruházás volt folyamatban tavaly decemberben, ez 31 700 lakás építését jelenti. A projektek 33,3 százaléka még csak tervként létezik, csak előregisztrálni lehet néhányra, de az építkezés nem kezdődött el.A beruházók 6300 lakást kínáltak megvételre, ez az épülő és tervezett lakásállomány 20 százaléka volt, megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

 Angyalföld vezető pozíciója a beruházások számát tekintve évek óta megingathatatlan Budapesten, a legtöbb beruházás a XIII. kerületben indult el. Itt 77 projekt van a megvalósítás különböző szakaszában, ez az összes fővárosi társasház-projekt 17,6 százaléka. A beruházások száma alapján kiemelkedő Budán a XI. és a III. kerület, Pesten pedig a IX., a XIV. és a VIII. kerület. A legkevesebb lakás a XXI. és a XXIII. kerületben épül.

Az új építésű lakások fajlagos átlagára négyzetméterenként 1 millió 73 ezer forint volt, 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de az elhelyezkedéstől és az ingatlan adottságaitól függően jelentősek a különbségek. A legmagasabb fajlagos átlagárat továbbra is az V. kerületben számolhatták; ez kétmillió forint volt. Ettől nem sokkal maradt el a II., a XII. és a VI. kerület sem.

Budán a XXII. kerület kivételével az átlagos négyzetméterár mindenhol meghaladta az egymillió forintot, Pesten ezt a VII. és a XIII. kerületben mutatták az adatok. A pesti belváros többi kerületében átlag 800 ezer és egymillió forint közötti kínálati négyzetméterárak voltak a felmérés időpontjában. A külső pesti kerületek árfekvése átlagosan 730-900 ezer forint között szóródott négyzetméterenként. A legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol négyzetméterenként 650 ezer forintos lakásár a jellemző.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.