„A koronavírus járvány kiváltotta munkanélküliség sok háztartás esetében eredményezte a jövedelem váratlan, nagy mértékű csökkenését, vagy okozott váratlan többletkiadásokat. Egy ilyen helyzettel azok tudnak kiadásaik radikális csökkentése nélkül megbirkózni, akiknek vannak tartalékaik. A tartalékokkal kapcsolatos átlagértékek nem sokat mondanak, hiszen a nagyon nagy értékek semlegesítik a tartalék nélkülieket” – írja Molnár György, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (KRTK KTI) munkatársa.
A szerző felhívja a figyelmet rá, hogy a KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmények adatfelvétele pontosabb információkat szolgáltatt a pénztartalékot nélkülözőkről: a magyar népesség 33 százaléka, több mint 3 millió ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai.
Ezzel az európai középmezőnyben vagyunk, kisebb-nagyobb mértékben lemaradva a velünk leginkább összehasonlítható visegrádi országok mögött (Csehország 22 százalék, Lengyelország 29 százalék, Szlovákia 30 százalék).
Legroszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelők vannak: kétharmaduknak egyáltalán nincsenek tartalékaik. „Ha egy ilyen szülő elveszíti az állását, akkor a gyermekeivel reménytelen helyzetbe kerül” – írja Molnár.
A két felnőttből és 3 vagy több gyerekből álló háztartásokban élőknek is csak a fele rendelkezik bármilyen tartalékkal. Viszont az egyedülálló, vagy egy párt alkotó idősek a tartalékok szempontjából nincsenek rosszabb helyzetben.
„Nem meglepő, hogy a szegénységi küszöb alatt élőknek kevésbé vannak tartalékaik, mint az ennél magasabb jövedelműeknek. Az eltérés mértéke azonban, Magyarországon különösen magas, a szegények és nem szegények között a tartalékkal rendelkezők arányát tekintve jóval nagyobb a különbség, mint a másik három visegrádi országban” – zárja írását KRTK munkatársa.
