A távmunkában dolgozók is igényelhetnek bértámogatást

  • narancs.hu
  • 2020. április 22.

Gazdaság

A kormány lazít a szabályokon.

Kiterjeszti a kormány munkahely megőrzési programját, továbbá egyszerűsíti az igénylések menetét is, valamint csökkenti a cégekre háruló költségek mértékét is – írja az Index a szerda délután megjelent rendelet alapján.

Fontos változás, hogy ezentúl a távmunkában, otthonról dolgozó munkaerőre, illetve a kölcsönzött munkaerőre is kérhető bértámogatás. A jelentkezőknek nem kell igazolnia, hogy minden más lehetőséggel próbálkoztak már, mielőtt segítséghez fordulnak.

Továbbá kikerült a rendeletből egy rész, miszerint a rövidített munkaidővel együtt járó egyéni fejlesztési időt bele kell írni a munkaszerződésbe. Ezzel a több száz, ezer főt foglalkoztató cégek adminisztratív terhektől mentesülnek. Ugyanakkor a szövegből kiderül, hogy az egy főre jutó támogatás maximum mértéke 75 ezer forintról 112 ezer forintra emelkedhet.

A cégek támogatásának mértékét nem a veszélyhelyzet kihirdetésének napján érvényes havi távolléti díj, hanem a havi alapdíj alapján számolják ki. Ez viszont azt jelenti, hogy a dolgozók csökentett bére alacsonyabb lehet, mint amennyi az eredeti rendelet szerint lett volt.

Az egyéni fejlesztési időt úgy módosították, hogy már csak akkor kötelező a csökkentett munkaidő után fejleszteni a támogatott dolgozót, ha a foglalkoztatás meghaladja az eredeti foglalkoztatás felét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.