A gazdasági növekedés könnyen lehet, hogy alacsonyabb lesz, mint ahogy a kormány várja az idei évben, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz, mint ami a kabinet prognózisában szerepel – állapította meg a Költségvetési Tanács (KT) most kiadott elemzésében a Portfolio.hu beszámolója szerint. A költségvetés tartásához nagyon feszes gazdálkodásra lesz szükség.
A KT szerint 2025-től ismét élénkülhetnek a magyar gazdasági folyamatok, azonban a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik és a világgazdasági környezet is bizonytalanabb, mint az előző évtizedben. Azt is írják, hogy „a 2025. évi költségvetési törvény által feltételezett 3,4 százalékos idei növekedés a Tanács megítélése szerint megvalósulhat, de fokozódtak a teljesüléshez kapcsolódó kockázatok”, a csatolt táblázatban ugyanakkor 2,5-3,5 százalékos GDP-növekedést tart reálinak a tanács.
Az elemzés szerint a 3 százalékos vagy afeletti gazdasági növekedéshez szükséges a külső konjunktúra pozitív fordulata legalább az év második felében, a belső fogyasztás ütemének fennmaradása és egy trendváltás a beruházási dinamikában, a fogyasztás és a beruházások megfelelő alakulásának feltétele pedig a fogyasztói és vállalati bizalom erősítése a gazdaságban – vagyis nagyon sok mindennek kellene teljesülnie ahhoz, hogy 3 százalék feletti legyen a növekedés. Szerintük 2026-ban 4 százalék közelébe emelkedhet a növekedési ütem, hogy 2027-re ismét visszatérjen a 2,5–3,5 százalékos növekedési ütemhez.
A várakozások szerint 2025-ben az infláció éves átlagban 4 százalék felett alakulhat, ami meghaladja a költségvetési törvényben foglalt 3,2 százalékos feltételezést – emeli ki a KT. A tanács által kiadott várható sáv az idei évre vonatkozóan 4-5 százalék közötti.
A KT szerint szigorú költségvetési politika szükséges a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében is. A kormány által készített, majd az Európai Unió Bizottságával történt egyeztetés eredményeként módosított középtávú költségvetési strukturális terv ugyanakkor sokkal szigorúbb költségvetési politikát tesz szükségessé annál, mint amire a 2025. évi központi költségvetés alapját képező kormányzati prognózisban rögzített dinamikusabb növekedési pálya megvalósulása esetén szükséges lenne – emeli ki a KT, bár a testület szerint a nettó kiadások visszafogott növelésével az egyensúlyi célok akkor is teljesülhetnek, ha a gazdasági növekedés nem éri el a kormányzati prognózisban előre jelzett ütemet.
Az elemzés több kihívást és kockázatot is azonosított, például hogy az államadósságon belül már a 30 százalékot közelíti a devizaadósság részaránya, a forintárfolyam alakulása így komoly hatással lehet erre; a közszféra tervezett (a versenyszféra dinamikus bérnövekedésével lépést tartó) béremelési üteme lényegesen magasabb a nettó kiadások emelkedésének vállalt mértékénél; a nyugdíjkiadások várható dinamikája is meghaladja a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások vállalt növekedési ütemét; az egyensúlyi célok elérése érdekében a kormányzat GDP-arányos beruházási kiadása sem emelhető, azaz nem tud hozzájárulni a beruházási ráta növekedéséhez.
