A Liberty Steelhez került a felszámolt Dunaferr

  • narancs.hu
  • 2023. október 22.

Gazdaság

A londoni székhelyű cég az új tulajdonos – derül ki a felszámolóbiztos dolgozóknak küldött leveléből.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, július elején kiderült, hogy a Liberty Steel lett a nyertes vevő a felszámolás alatt álló Dunaferr vasműért folytatott pályázati versenyben. Múlt héten egy sajtóbejárással egybekötött tájékoztatón Mészáros Lajos bejelentette: az EU engedélyének megszerzése után hétfőtől hivatalosan is belép a tulajdonosi jogokba a Liberty Steel.

A portfolio.hu információja szerint a felszámolóbiztos dolgozóknak kiküldött levelében az olvasható, hogy a július 18-án elindított tranzakciót pénteken lezárták.

"Tájékoztatom önöket, hogy a fenti megállapodásban rögzített tranzakció zárása 2023. október 20-án megtörtént. Ezt követően a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. és a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft teljes jogú tulajdonosa a Liberty Steel Central Europe Kft." – írják a levélben.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium július elején jelentette be, hogy a londoni székhelyű Liberty Steel megveszi a Dunaffert, a Fővárosi Törvényszék végzéséből pedig kiderült az is, hogy 55 millió euróért vették meg a céget, ami akkori árfolyamon 15,4 milliárd forintnak felel meg.

Szeptember végén megjelent egy kormányrendelet, amely olyan jogi kiskaput hagyott volna, ami alapján se megbüntetni, se bezáratni nem lehetett volna a környezetszennyező gyárakat. Aztán az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy nem „a kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható.” Akkor azt nyilatkozták, hogy a rendelettel a Dunaferr megmentése a cél. 

A Népszava utánajárt, vajon hogyan függ össze a Dunaferr megmentése az ominózus kormányrendelettel. Mint írják, a kormány kitérő választ adott kérdésükre, de az a valószínű, hogy miután évtizedekig ezertonnaszámra csorgott a földbe káros anyag, a leendő tulajdonos – vagyis a Liberty Steel – nem akarja örökölni a környezetrehabilitáció óvatos becslések szerint is  több tíz milliárd forintos költségét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.